Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - Font Sándor (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Miért vezették be újból az államosítás módszerét?” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF):
2698 vámhivatal, ez ugyanis pénzintézeti tevékenység, másrészt a számlán való tartással nem a jogosultsággal rendelkező személy rendelkezik a cég vagyona felett . Ez a gyakorlat az államosítással egyenlő. Ez véleményünk szerint nem lehet jellemző a demokratikus jogrendre. A vámbiztosíték letéti számlán lévő pénzekre történő vámkezelés menetét pontosan meghatározza a '95. évi C. törvé ny, amely kimondja: a visszajáró vámbiztosítékot az annak felszabadítását követő 15 napon belül vissza kell fizetni, de ez nem történik meg. Ugyanakkor a vámbiztosítékszámlára vonatkozóan az Állami Számvevőszék többször tett megjegyzést a '95., '96., 2002 . évi jelentésében. A megállapításokkal kapcsolatban a felügyelő tárca intézkedései elmaradtak. Kérdezem államtitkár urat: vane remény arra, hogy ez a véleményünk szerint alkotmányellenes helyzet megszűnjön? Várom válaszát. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A ké rdésre Veres János államtitkár úr válaszol. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a fölvetett témakörben egy picit más a jogi helyzet, mint ami t képviselő úr itt fölvázolt. Pontosabban, a jogszabályi helyzet valószínűleg azonos megítélésem szerint, mint amit képviselő úr is elmondott, én a gyakorlatot ismerem másként, úgy is, mint aki ebben a témában az asztal másik oldalán kell hogy üljek időnké nt. Nevezetesen, úgy ismerem a gyakorlatot, hogy ha a vámbiztosítékszámlára befizetett összeggel az elszámolás megtörténik, ha és amennyiben a vámbiztosítékszámlára befizető nem rendelkezik másként, a tételek elszámolását követően a visszautalásokra sor kerül. Ezek adott esetben jelentéktelen összegek is lehetnek, hiszen van olyan, hogy mindössze 6070 forint az eltérés az elszámolást követően, és ilyen módon kerül visszafizetésre az összeg. Azt pedig megint csak mondom - és saját tapasztalatból is meg tu dom erősíteni , hogy ezekre a számlákra történő befizetésekkel a vámhatóság időről időre zár. Az a jogi probléma, amit a képviselő úr itt fölvetett, hogy vajon ki rendelkezik az év végi mérlegben szereplő, számlán lévő összeggel, úgy gondolom, teljesen eg yértelmű, hiszen a vámbiztosítékszámlán lévő összeggel senki más nem rendelkezhet, mint ennek a számlának a tulajdonosa. Ebből következően nem áll fenn az a veszély, amire a képviselő úr utalt, hogy a tulajdonoson kívül valaki más rendelkezne az összeg fö lött. Az tényhelyzet ugyanakkor, hogy természetesen, miután egy vámbiztosíték befizetéséről van szó az érvényes magyar jogszabályok szerint, csak akkor és csak olyan módon kerülhet sor visszafizetésre erről a számláról, ha valamely eseményt - adott esetben egy vámkezeléshez kötődő eseményt - már elszámoltak, annak a végelszámolása a vám esetében megtörtént, és a szükséges összeg befizetésre került a magyar költségvetésbe, és csak a maradékösszeg kerülhet visszautalásra. Ezért azt gondolom, hogy maga az eljá rásrend kellően pontosan szabályozott, és az én ismereteim szerint még a jelentéktelennek tűnő összegek visszafizetésére is sor szokott kerülni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti a képviselő urat. FONT SÁNDOR (MDF) : Kösz önöm a szót, elnök úr. Kérem, államtitkár úr, hogy amennyiben lesz ideje, ezt a kérdéskört valamivel részletesebben tanulmányozza. Ön válaszában egy olyan kérdéskörre próbált válaszolni, amelyet én még meg se kérdeztem, bár most megjegyzem, véleményem szer int az is teljesen alkotmányellenes, hogy az úgynevezett ezer forint alatti összegekkel nem kötelező a vámszerveknek elszámolni, ezt automatikusan elveszik. Ön erre próbált válaszolni, de mondom, ezt meg se kérdeztem. Ez így nem helyes.
