Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2659 felváltja a reszortközpontú kormányzatot. Mi ezekkel a változásokkal erre teszünk most egy kísérletet. Tettek már más kormányok is az ilyen koordinatív feladatok helyének meghatározására kísérletet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ez vagy a miniszterelnök megnövekedett hatalmával vagy hivatala túlterjeszkedésével járt. Mi most egy más ik megoldással próbálkozunk. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezető asszony! LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Esélyt látunk ebben a kormánymunka (Az elnök ismét csenget.) javítására, és ez a legfontosabb a választónak. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő!) Lehet beszélni tudniillik… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezető asszony! LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : …problémaközpontú vagy reszortközpontú kormányzásról (Moraj az ellenzék soraiban.) , de a legfontosabb a választóközpontú kormányzás. Köszönöm türelmüket és figye lmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (13.30) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kuncze Gábor frakcióvezető urat illeti a szó, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Frakcióvezető úr! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnö k Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd hívjam fel egy igen lényeges különbségre elöljáróban a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a miniszterelnök úr a kormányátalakítás kapcsán a nyilvánosság előtt először a parlamentben szólalt meg. Nem emlékszem arra, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban erre példa lett volna, ugyanakkor viszont azt gondolom, hogy ez nagyon fontos gesztus a parlament szerepének és fontosságának erősítése érdekében. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van! - Taps a kormánypártok soraiból . - Dr. Áder János: Hogy közben mi zajlott a színfalak mögött, ezt nem tudjuk! - Zaj. -- Az elnök csenget.) Ellenzéki képviselőtársaim nem értik, hogy miről beszéltem (Derültség a kormánypártok soraiban.) , ami egyébként számomra semmilyen meglepetést nem o koz. A miniszterelnöki felszólalás és annak kapcsán a vita persze most nem a kormány egyéves tevékenységéről szól, hiszen arról beszélni a parlamentben még lesz lehetőségünk, mégis ismét elhangzottak azok a panelek, amelyeket az elmúlt időszakban számos al kalommal volt lehetőségünk meghallgatni, köztük azok a félhazugságok is, amelyek, mondjuk, a milliárdos beszerzésekről szólnak, amelyek - mint az többször elhangzott - nem kormányzati beszerzésekről szólnak, hanem a közszféra egészének biztosított lehetősé gről és keretekről. De hagyjuk ezt, mert ezerszer elmondták, ezerszer cáfoltuk, és természetesen ezeregyedszer is elhangzik, mert ez van leírva arra a papírra, amelyről ilyeneket szoktak mondani. Ugyanakkor viszont mégis érdemes néhány szót annak is veszte getni, ha már az elmúlt egy évnél tartunk, hogy ez a kormány volt az első, amely maradéktalanul betartotta az első száz napra vonatkozó ígéreteit, ami az egyik oldalon természetesen nagyon sokak számára jelentett nagyon sokat, a másik oldalon meg persze kö vetkezményekkel járt, és ezekkel a következményekkel szembe kell néznie mindenkinek, minden érintettnek, és közben természetesen a lehetőségek is beszűkültek. Azonban ezzel együtt is igaz az, amit a miniszterelnök úr elmondott, hogy a kormány gazdaságpolit ikája fokozatosan fordul abba az irányba, hogy fokozza a gazdaság versenyképességét, a gazdaság hatékonyságát, mert egész egyszerűen ez az ország érdeke. Ezért aztán az is egy féloldalas megközelítés, hogy milyen arányban nőtt a munkanélküliség, mert ez ig az, a másik
