Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
2642 nélkül egy nemzet szabadságáért küzdeni, mert egyben biztosak voltak: ők elbukhatnak, de előbbutóbb minden erőszak, minden kényszer és minden diktátori hatalom politikai por és hamu lesz. Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén napiren d utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr: “A legszegényebbeket már a helyi orvosi rendelőből is kizárják a szocialista irányítású Baranyában” címmel. Öné a szó. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt ellenzéki Képviselők! Mivel a felszólalásom tárgya a legkiszolgáltatottabbakat, a legszegényebbeket ért súlyos, az egészségügyi hatóságok által kettős jogalkalmazáson alapuló, diszkriminációt okozó joggyakorlat, ezért m egállapításaim szigorúan hatósági dokumentumokon és önkormányzati tisztségviselők felelős tájékoztatásán nyugszanak. Nekem, országgyűlési képviselőjüknek csupán az a feladatom maradt, hogy felolvassam a legilletékesebbek által megfogalmazott és dokumentált , tipikusan magyar történetet. Siklósbodony egy halmozottan hátrányos helyzetű, 138 lelkes baranyai település, amit túlnyomórészt idősek és cigány, roma lakosok laknak. A betegeknek arra sincs pénzük, hogy elutazzanak az orvoshoz, így különösen nagy jelent ősége van annak, hogy az az orvos, akivel az önkormányzat szerződést kötött, heti két alkalommal jár a településre, míg a területi ellátással rendelkező háziorvos havi két alkalommal. Ez a rendszer már 12 éve jól működik, a betegek részéről még soha nem ér kezett panasz az orvosra - csak a területi ellátással rendelkező orvosnak jelent gondot. Most, nem tudni, kinek a nyomására, meg akarják vonni attól az orvostól a rendelkezési lehetőséget Siklósbodonyban, akivel az önkormányzat szerződést kötött, mondván, az úgynevezett rendelő, ahol a betegeket fogadja a háziorvos, nincs megfelelően felszerelve. Ezzel szemben a területi ellátásra kötelezett orvosnak megfelelő, valamint a mozgó szakorvosi szolgálat, amely havonta a gyerekeket hivatott ellátni, szintén rende lhet. Olyan előírásokat akar erre a 138 lelkes szegény településre rákényszeríteni, amivel egy szakorvosi rendelőnek, vagy mondhatnám, egy műtőnek kell rendelkeznie, arra az időre, ameddig a rendelés tart. Ráadásul, az orvos egyszer használatos, steril esz közöket használ, amit hoz és visz. A kérdés tehát az, hogy kit kell védenie az ÁNTSZnek: a beteget vagy a területi ellátással rendelkező, de nem elérhető háziorvost? A magyar szakmai közigazgatás abszurditását leginkább az mutatja, hogy ugyanazt a rendelő t alkalmasnak minősítik a havonta két alkalommal rendelő, területi ellátással rendelkező orvos számára, viszont ugyanezen rendelőt alkalmatlannak minősítve megtagadják attól az orvostól, akivel az önkormányzat szerződést kötött. Az ÁNTSZ Pécs megyei jogú v árosi intézetének erről szóló határozatából idézek: “Az egészségügyi szolgáltatást abban az esetben engedélyezem, amennyiben a szolgáltató biztosítja, pótolja a hiányzó feltételeket.” (17.40) Azokat a hiányzó feltételeket kell a szolgáltatónak biztosítania , amely feltételek hiánya már nem áll fenn, ha a területi ellátással rendelkező orvosról van szó. Az egészben az a legfájdalmasabb, hogy a rendelőt az használhatja, aki havonta kétszer jön a faluba, aki pedig hetente két napon át rendel, az nem használhatj a. Ez a határozat ilyenformán természetesen nem az illető orvos, hanem a falu lakossága ellen irányul. Tudja a határozathozó, hogy a magatehetetlen öregek és a leromlott egészségű romák képtelenek másik falu rendelőjébe utazni. Látszólag egy egyszerű határ ozatról van szó, a valóságban ez a határozat egy baranyai magyar falu passzív eutanáziáját jelenti. Nem a rendelő lett bezárva, hanem az emberek kerültek kizárásra a rendelőből: ki lettek zárva az egészségügyi ellátásból.
