Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABADOS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2611 várható lett volna a tanulói teljesítmények növekedé se. Ehelyett az történt, kedves kollégák, kedves képviselőtársak, hogy a tanulói teljesítmények rosszabbak, mint 15 évvel ezelőtt. A másik ilyen - ez most már örvendetes folyamat , hogy megtörtént a középiskola expanziója; ma gyakorlatilag a tanulók 70 sz ázaléka érettségit adó iskolákban tanul tovább, további majdnem 30 százaléka pedig nem érettségit adó szakiskolában. Több mint megháromszorozódott a felsőoktatásban a hallgatói létszám, és ami nagyon fontos, 18 év lett a tankötelezettség. És most utolsókén t sorolhatnám, mondok egy olyat, ami ennek a törvénymódosításnak egyik kiváltója, hogy drámaian nőtt az esélyegyenlőtlenség a 15 év alatt. Drámaian nőtt! Néhány olyan impulzus ért az elmúlt néhány hétben, ami a magyar közoktatásról vallott véleményemet kül önbözőképpen alakította, vagy alakíthatta volna, ha nem tudtam volna magam is ezeket az adatokat, de a közvéleményt azért néhanéha nem árt erről értesíteni. Az egyik: a Magyar Tudományos Akadémia vett részt két héttel ezelőtt az oktatási bizottság ülésén, és beszámolt a tudomány helyzetéről. Vizi E. Szilveszter, a Tudományos Akadémia elnöke elmondta azt az örvendetes tényt, hogy 2002ben újra nagyszerűen szerepeltek gyerekeink a nemzetközi diákolimpiákon, számos arany, ezüst- és bronzérmet szereztek, és ú jra megörvendeztették a magyar közvéleményt. Ez is a magyar közoktatás. De, kedves képviselőtársak, aki egy kicsit is ismeri a rendszert, az tudja, hogy ez körülbelül két tucat - jóindulattal két tucat - elit gimnázium érdeme, az ott tanító pedagógusok és ott tanuló gyerekek érdeme, és távolról sem igaz a magyar közoktatásra. Megint egy adat az oktatási bizottság üléséről; tárgyaltuk a “Jelentés az ifjúság helyzetéről, 2001” című jelentést, amelyben a következő adat fogott meg: a 14 és 29 év közötti koroszt ályban a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 12 százalék, tehát ennyinek van papírja arról, hogy valamilyen idegen nyelvet tud - 12 százalék. További 20 százalék mondta magáról, hogy valamilyen szinten bírja az idegen nyelvet. Hangsúlyozom, ez a 14 és 29 év közötti korosztály, nem az egész magyar népességet jelenti, és ez azért mutatja, hogy mi a feladatuk a magyar közoktatással foglalkozó politikusoknak, merre kell irányítani a közoktatást, tehát a nyelvoktatásnak feltétlenül itt prioritást kell biztosítani. És van a sokat citált PISAjelentés, amelyből megtudhattuk, hogy a magyar gyerekek jó része, közel egyharmada nem tanul meg tisztességesen olvasni, értően olvasni, nem tanulja meg a matematikai alapkészségeket, és nem tanul meg írni, amikor elhagyja az is kolát. Aki eltöltött tíz évet a magyar közoktatásban - magam 25 évet töltöttem el tanárként , annak nem kellett ehhez PISAjelentés. Az tudta, és név szerint meg tudta azokat a tanítványait nevezni, akikről szól ez a történet, akikről a PISAjelentés szól ; arról a több százezer gyerekről nemzedékenként, akik úgy kerülnek ki a magyar iskolából, hogy a munkaerőpiacon azonnal leértékelődnek, és esélytelenül, hendikeppel indulnak. Ezért amikor a közoktatási törvény módosítását, a szöveget, magát a filozófiát ö sszeállítottuk, akkor ezekre a gyerekekre is kellett gondolnunk. Miről is szól ez a törvénytervezet? Rögtön előrebocsátom, mert ez itt ma már legalább öt ellenzéki képviselőtársam szájából elhangzott, hogy a törvénytervezet totálisan szétveri a magyar isko laszerkezetet; egyébről nem is szólván, azért hadd mondjam el, egymás között vagyunk itt oktatáspolitikusok, néhány érdeklődő más kollégánkkal együtt, de azért a közvélemény hadd tudja már meg, amit szerintem úgyis tud, hogy nincs mit szétverni, kedves kol légák, ugyanis nincs egységes magyar iskolaszerkezet. Egy kicsit farizeus álláspontnak tartom azt, hogy az egyik konzervatív hetilapban, tiszteletre méltó konzervatív jobboldali hetilapban megjelenhet egy olyan riport, amiben egy igen kvalitásos iskolaigaz gató asszony siránkozik a magyar iskolaszerkezetért, aki elsőként vert szöget az egységes magyar iskolaszerkezet koporsójába, amikor életre hívta a nyolcosztályos gimnáziumokat. De mi tudomásul vesszük, hogy van ilyen, van hatosztályos gimnázium, van minde nfajta szerkezet a magyar iskolaszerkezetben, de akkor ne tessék arról beszélni, hogy itt az iskolaszerkezet szétdarabolásáról van szó. És hogy ez mennyire nem így van, ragaszkodtunk ahhoz, és a szocialista frakció is ragaszkodott ahhoz, hogy ennek verbáli san is hangot adjunk, és szeretném - és többet nem