Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÖRÖK ZSOLT, a szociális és családügyi bizottság előadója:
2599 A felsorolt érvek alapján a bizottság ellenzéki tagja i, nyolcan a módosítás ellen szavaztak, és általános vitára nem tartották alkalmasnak az előttünk fekvő törvénytervezetet. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A szociális és családügyi bizottság előadója Tör ök Zsolt képviselő úr. Öné a szó. TÖRÖK ZSOLT , a szociális és családügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság április 16ai ülésén vitatta meg a törvénytervezetet, amely a közoktatási törvényt mód osítja, modernizálja, fejleszti, és ezek azok a kifejezések, amelyek szerintem a bizottságunk szempontjából joggal nyertek akár talán még közös megállapítást is néhány kérdésben, hiszen az esélyteremtést, a lehetőségek biztosítását fogalmazza meg határozot tabban ez a törvény, és a diszkrimináció ellen lép fel határozottabban, XXI. századi módon. Sokat vitatkoztak már az elmúlt hetekben is szakértők, hozzáértők az első három évfolyamon történő buktatásról - bocsánat, évismétlésről, hiszen a gyermekek nem nag yon szoktak megbukni. Inkább csak arról van szó, hogy szeretné a törvénytervezet azt biztosítani, hogy a felzárkózás, a felzárkóztatás megvalósuljon. Mint már korábban is elhangzott, hosszú, múlt század elejére visszanyúló vitáról van szó, hogy kisgyermeke ket osztályzattal vagy szöveges értékeléssel kelle esetleg év végén ebben a korban értékelni. A törvénytervezetnek óriási előnye, bár látszólag csak egyegy pontban jelenik meg és nem tűnik fajsúlyosnak, hogy a szülők jogai mellett hangsúlyosabban jelenik meg a szülők kötelessége. Ma, amikor a gyermekek védelméről, a gyengék, az elesettek védelméről egyre többet kell hogy szót ejtsünk, azt gondolom, ezek a passzusok is megfelelő súlyt képviselnek a törvénytervezetben. A törvénytervezet maga tehát alapvetőe n az esélyteremtés, a lehetőségek biztosítása érdekében szól, de a diszkrimináció ellen is fellép, ahogy mondottam. Az alkotmány 70/A. §a egyértelműen kimondja, hogy nem lehet senkit sem megkülönböztetni vallási, világnézeti s a többi szempont alapján, er re a törvény is pontot tesz. Természetes, hogy a bizottságban, illetve korábban is, vita bontakozott ki az ügyben, hogy mit lehet tenni akkor például az egyházi iskolák esetében, hogyan lehet erre választ találni; a törvény szerencsére erről is rendelkezik egy másik paragrafusában. De mindenképpen fontos, és azt gondolom, a törvénynek egy nagy előnye az, hogy kimondja hangos szóval, leírt betűvel, hogy nem lehet különbséget tenni, és nemcsak kimondja, mert erre korábban is volt már példa bizonyos törvények esetében, hanem azokat a szankciókat, azokat a lépéseket is felsorolja, az esélyét megjeleníti, amelyekhez lehet nyúlni abban az esetben, ha bármely gyermek vagy gyermekek csoportja ellen ilyen okok miatt valaki fellép, hátrányosan megkülönbözteti őket. Eb be a kategóriába tartozik, azt gondolom, az integrálás, az integrálódás kérdése is, amikor másképp élő vagy esetleg fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetből induló gyerekeket is megpróbál az egészséges vagy átlagos, vagy normál… - nem tudom, melyik kifeje zést lehetne használni úgy, hogy ne legyen egyik sem rosszindulatúnak feltüntethető, de azt gondolom, talán érthető, tehát a többi gyerekkel együtt próbálja kezelni. Fontos területe a törvénytervezetnek az, hogy a szülők, a tanulók é s az iskola kapcsolatába új viszonyrendszert próbál meg beépíteni - új viszonyrendszert, hiszen olyan kérdésekben is szükséges az iskolának a szülők vagy a diákközösség, a diákönkormányzatok véleményét kikérni, amelyekben eddig az iskola csak egy személybe n, magában dönthetett. Ilyen kérdések többek között azok, amelyek a család anyagi helyzetére vonatkozólag a későbbiekre nézve hátrányt okozhatnának egyegy tankönyvvásárlás esetén; vagy egyegy olyan anyagi beruházást igénylő döntés esetén szükséges az isk olának a szülők véleményét, a szülők közösségének a véleményét kikérni, amely, azt gondolom, szintén az esélyegyenlőséget szolgálja, amely szintén a családok helyzetére is tekintettel van.
