Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2594 mondanom, igen tisztelt Országgyűlés - a magyar pedagógusképzés átalakításra szorul, mert jelenleg ez a mi országunkban szétaprózott, túlontúl is szegregált, metodikailag elavult, ám ezt a változtatást csak egy átgondolt és ütemezett változás eredményeként lehet megtenni, a változást végrehajtani. Ezért szerepel ez a közoktatási törvény módosításában helyet kapó időhatár. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosí tás fontos része a teljesítménypótlék bevezetése. Több éve, majd egy évtizede hallgatólagosan ismert, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok jövedelmük kiegészítése érdekében különböző plusztevékenységet folytatnak az iskolán belül, de leginkább az iskol án kívül. Számos személyes példát is tudnánk mindannyian mondani, hogy ügynöki munkakörben vagy a legszélesebb skálán értelmezett adminisztrátori munkakörben igen gyakran pedagógusok helyezkednek el. Ez abnormis helyzet. Ez egy olyan helyzet, amely gyakran a pedagógushivatással összeegyeztethetetlen szituációt eredményez. Ezért ennek megváltoztatása, orvoslása lényeges kérdés. E helyütt is örömmel és büszkeséggel mondom, hogy a kormányunk az alapilletmény átlagos 50 százalékos emelésével e tekintetben, a pe dagógusbér tekintetében igenis történelmi léptékű, nagyságrendi változást hajtott végre. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy ma a közoktatási intézmények nemritkán polgári jogi szerződéssel kísérlik meg feladataikat ellátni. Az illegitim helyzetet meg kívánjuk szü ntetni. Azt is biztosítani kívánjuk, hogy tanár kollégáink méltó körülmények között, megfelelő díjazás ellenében, lehetőleg saját intézményeikben hasznosítsák képzettségüknek és végzettségüknek megfelelő tudásukat. A teljesítménypótlék bevezetése egyrészt megszüntetni a munka törvénykönyvével ellentétes polgári jogi szerződés anomáliáit, másrészt törvényi keretek között a pedagógus képesítésének és munkában töltött éveinek arányaiban biztosítja e többletmunka díjazását. A teljesítménypótlék kétoldalú szerző dés keretei között biztosított, arra pedagógust kötelezni nem lehet. A cél tehát az, hogy amennyiben munkaadó és munkavállaló e kérdésben egyetért, jogos és méltányos kereteket, feltételt és lehetőséget biztosítsunk, hogy több munkáért valóban érdemi, több pénz járhasson. A szerződés feltételeit és módjait a helyi kollektív szerződés szabályozza. A túlmunka heti hét órában történő maximalizálása pedig korlátozza a tanításra fordítható órák számát. Itt, ebben a sorrendben van helye két témakörnek, az írásbel i házi feladatok és a tanulók értékelése ügyének; itt, mert erről a kérdéskörről, kérdéskörökről ugyan az elmúlt hónapokban heves viták dúltak, mégis jelentőségét e sorrendiség is tükrözi. Az általános iskola első három évfolyamán a tanulók teljesítményé nek értékelése és minősítése eltér a további osztályokra érvényes szabályoktól. Az általánosan alkalmazott ötfokú osztályozás helyett a tanítónak mind félévkor, mind év végén, valamint a negyedik osztályban félévkor szöveges értékelést kell adnia a gyermek ek iskolai munkájáról. Így a szülő számára pontosabb és árnyaltabb kép alakul ki a gyermek fejlődéséről. Abban az esetben, ha egyegy területen a tanulónak valamit pótolnia kell, azaz felzárkóztatásra szorul, a szülővel egyetértésben kell meghatározni, hog y az iskola egyéni vagy kiscsoportos foglalkozással vagy - ha az tűnik a legjobb megoldásnak - évfolyamismétlés keretében ad lehetőséget a fejlesztésre. A változtatás azt szolgálja, hogy a kisgyermekek minél kevesebb traumával és kudarcélménnyel szembesülj enek az iskolában, és fokozatosan enyhüljenek azok az eltérő szociális különbözőségekből is fakadó hátrányok, amelyekkel átlépték az iskola határát, kapuját. Mindez a magyar pedagógiai kultúra általánosabb fejlődését is előmozdíthatja, elmozdíthatja a tanu ló személyiségéhez illeszkedő, árnyaltabb iskolai értékelési gyakorlat irányába. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a nevelésoktatás egyik szakaszában sem tiltja az írásbeli házi feladatot. Az iskolának a saját pedagógiai programjában viszont szabál yoznia kell, hogy milyen módon mozdítja elő a tanulók otthoni, különösen hétvégi és szünidei pihenésének zavartalanságát. Külön kívánok szólni az évfolyamismétlés kérdéséről. Mielőtt ennek lényegi részére rátérnék, kérem, engedjék meg, hogy kategóriák közö tt különbséget tegyek, mert bár elterjedt a buktatás
