Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2588 A törvényjavaslat, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szól, tartalmában három fő ré szre bontható. Egyfelől újra kívánja szabályozni a hitelintézetek összevont alapú felügyeletét, másfelől beépít a törvénybe egy új, a hitelintézetek felszámolására vonatkozó irányelvet, harmadrészt az uniós joganyag folyamatos átvilágítása következtében tö bb kiegészítést, pontosító javaslatot tartalmaz. A törvényjavaslat több területen is rendkívül fontos változtatásokat hoz. Ezek közül egyet emelnék most ki: a Szabad Demokraták Szövetsége kiemelten fontosnak tartja a működő lakáspiac elősegítését. A lakásv agyon a háztartások legfontosabb vagyona, következésképpen a háztartások gazdasági viselkedését a lakásrendszer alapvetően befolyásolja. A lakásszektort meghatározó folyamatok egyre nagyobb arányban a külső gazdasági és társadalmi erők döntéseinek, érdekei nek, elvárásainak függvénye. Az államtitkár úr a bevezetőjében is már szólt a lakástakarékpénztárakkal kapcsolatos változtatásokról, én indokolatlannak tartom ennek a megismétlését. Nagyon helyesnek, fontosnak tartjuk ezt a változtatást, ami megfelel anna k a kiemelt alapelvnek a lakásvagyonnal kapcsolatban, amiben, úgy gondolom, valamennyien egyetértünk. A tőkepiacról szóló törvény módosításával kapcsolatban is azt kell elmondanom, hogy az SZDSZ többször hangsúlyozta: annak érdekében, hogy Magyarország a g lobális döntési rendszerek szerves részévé váljon, először is csatlakoznia kell annak egységeihez, elsősorban az Európai Unióhoz. Az, hogy csatlakozni fogunk, ma már eldöntött tény, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az uniós működés legfontosa bb alapelvei, az átfogó szabályrendszerek és jelentős intézmények közösségi szintűek. Ezek átvétele, illetve az ezekhez való igazodás elengedhetetlen egy tagország számára. Azok a változtatások, amelyek érdekében most szót emelünk, azt szolgálják, hogy a m agyar tőkepiac zökkenőmentesen alkalmazkodhasson a közös európai szabályozáshoz. Ezen túlmenően észre kell vennünk, hogy a változtatások eredményeképpen a magyar vállalatok előtt a korábbiakat meghaladó mértékben nyílhatnak meg a nyugateurópai piacok, ors zágunkba több tőkebefektetés áramolhat, ugyanakkor hangsúlyt kap a befektetési vállalkozásra vonatkozó felügyelet, ellenőrző tevékenység is. A jogharmonizáció szükségességére hivatkozva a kormány négy pénzügyi tárgyú jogszabály módosítására és egynek, az ú j biztosítási törvénynek a megalkotására tett javaslatot. A tőkepiacról szóló 2001. évi törvény változtatására azért van szükség, mert pótolni kell néhány hiányosságot, a jogszabályok számos helyen kiegészítésre szorulnak. Így szükség van arra, hogy beille sszük a jogszabályokba a befektetési vállalkozásra vonatkozó összevont alapú felügyeletről és annak működési elveiről szóló cikkelyeket, másrészt a befektetési alapokról szóló fejezet módosításával biztosítani kell két újabb keletű uniós irányelv érvényesü lését. Az egyik EUirányelv a befektetési alapkezelők engedélyezésére és tevékenységére, valamint a befektetők informálására vonatkozóan állapít meg új szabályokat. Ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert ezáltal válik biztossá, biztosítottá, hogy az alapkez elők valamennyi tagállamban egységes feltételekkel tevékenykedhessenek. Az Európai Befektetési Alapot kezelő alapkezelők európai útlevéllel rendelkezhetnek az Unióban Magyarország csatlakozása után. A már működő alapkezelőknek csak abban az esetben kell al kalmazniuk az új előírások többségét, ha európai befektetési alapot kívánnak létrehozni. Ezzel a törvényi rugalmassággal biztosítani lehet a már működő alapkezelők folyamatos működését, és azt, hogy az új rendelkezések nyomán ne kerüljenek versenyhátrányba . A másik irányelv alapján a törvény módosítani kívánja az európai befektetési alapokra vonatkozó szabályokat. A definíció szerint az Európai Befektetési Alap olyan Magyarországon létrehozott befektetési alap, amelynek szabályozása megfelel az EU irányelve iben foglalt előírásoknak, és ebből kifolyólag országunk csatlakozása után befektetési jegye az Unió valamennyi tagállamában szabadon forgalmazható, adható, vehető. Mindez annak a következményeképpen valósulhat meg, hogy a nemrég született erre vonatkozó i rányelv új és részletesebb befektetési szabályokat vezet be, és kibővíti a befektetési lehetőségeket.
