Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2583 Mindent összefoglalva, tisztelt Ház, a tartózkodó szavazatokkal azt kívánjuk jelezni, hogy van módosításra, javítás ra hely ebben a törvényjavaslatban. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások következnek, tizenöttizenöt perces időkeretben, közben kétperces felszólalásra nincs lehetőség. M egadom a szót Szabó Lajosnak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. SZABÓ LAJOS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Ebben az ülé sszakban több olyan pénzügyi tárgyú törvénymódosítás jelent meg a parlament előtt, amely az európai uniós jogharmonizációt szolgálja. Ilyen volt többek között a pénzmosásról szóló törvénymódosítás, illetve ilyen lesz majd részben a biztosításokról szóló, é s az előttünk fekvő két törvénymódosításnak is az a célja, hogy egy jól működő hazai, az európai uniós csatlakozásra felkészült pénzpiac létrehozását segítse elő. A tőkepiacról szóló törvénymódosítás szándéka kettős: egyrészről a tőkepiaci szabályozás harm onizációját célozza meg az európai uniós irányelvekkel; másrészről a befektetési vállalkozások szabályozásába beépíti az eddig még erről a területről hiányzó összevont felügyeletet. (11.30) Az összevont felügyelet kibővítésének célja, hogy az összefüggő vá llalkozások között a kockázatok kezelése átlátható módon valósuljon meg, azaz a felügyelet jól átlássa a befektetési vállalkozások viselt kockázatait, és ez mindazoknak az érdekeit szolgálja, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik, illetve a pénzüke t befektetik. A törvényjavaslat rendelkezik a felügyelet alá tartozó vállalkozások adat- és információszolgáltatási kötelezettségeiről, illetve a felügyeleti ellenőrzés rendjéről. A módosító javaslat egyrészről kiegészíti és harmonizálja az alapkezelő inté zménnyel kapcsolatos követelményeket, így a tevékenység engedélyezési kérelmének kötelező dokumentumait, illetve hogy a vezetést két vezető állású személynek kell ellátnia. Másrészről rögzíti az Európai Alapot kezelő alapkezelőre vonatkozó különleges előír ásokat, a tevékenységi körre és az alapbefektetési szabályokra vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat bevezeti a 60 milliárd forintot meghaladó nettó eszközértékű, Európai Alapot kezelő alapkezelő esetében az úgynevezett kiegészítő tőke intézményét. Az Európai Befektetési Alap olyan, Magyarországon létrehozott alap, amely befektetési jegye csatlakozásunk esetén az EU teljes területén forgalmazható lesz. A törvényjavaslat rendelkezik továbbá az európai alapok eszközeinek befektetési szabályairól, melynek célja az intézményi feltételekkel biztosított mindenkori likviditás, teljesítőképesség. Szabályozza a bankbetétbe, értékpapírokba származtatott és egyéb pénzpiaci eszközökbe való befektetés maximális mértékét, illetve egymáshoz és a saját tőkéhez viszonyít ott arányait. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításának szintén két szempontja van. Bár a törvény már eredetileg is az európai uniós irányelveknek megfelelően készült, most egyrészről beépülnek az EUirányelvekben azóta t örtént változtatások, másrészről pedig a javaslat a magyar gazdaságban történt változtatásokra is kíván reagálni. Az Európai Unióban módosuló irányelvekből kettő emelendő ki, amelyek a további törvénymódosítás indokát jelenthetik: 1. A Lámfalussybizottság javaslatára az Európai Bizottság rugalmasabbá és gyorsabbá tette az irányelvek elfogadását és módosítását. Ez már több új irányelv elfogadását tette lehetővé. 2. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságban hamarosan megkezdődik az új tőkemegfelelési szabályok k idolgozása, ami a transzparenciára és a felügyeletre vonatkozó szabályozást fogja érinteni.
