Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2579 Ezen túlmenően egyedi esetekben a felügyeleti ellenőrzés során szükségessé válhat még az is, hogy nem pénzügyi vállalkozásoktól is információt kérjen a felügyelet az esetlegesen felmerülő kockázatok teljes körű feltérképezése végett. Így az ilyen vállalkozásokról történő, felügyelet rész ére szükséges információkérést is lehetővé kell tenni, de egyidejűleg a korlátait is rögzíteni kell törvényi szabályozás által. A javaslat alapján a csoportnak összevont alapon is meg kell felelnie a kockázatvállalási és tőkemegfelelési elvárásoknak, előír ásoknak, valamint ez az előírás többszörös összetétel esetén is fenn kell hogy álljon. A módosítás fontos része, hogy az eddigi szabályozáshoz képest a szóhasználat jelentősen megváltozott, igazodott az Európai Unió vonatkozó irányelveihez, ami segíti majd a nemrégiben elfogadott pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv átültetését is. Tisztelt Országgyűlés! A módosítás következtében az egyre összetettebb tulajdonosi szerkezettel rendelkező pénz- és tőkepiaci intézmények átláthatóbbá válnak, az ügyfelek b izalma tovább nő az intézmények és az általuk kínált termékek, szolgáltatások iránt. A korábbi szabályozás módosítása azért is fontos, hogy az Európai Unió irányelveivel való összhang megteremtése, azaz a teljes jogharmonizáció érdekében a szabályok finomí tása megvalósuljon. Fontosnak tartjuk, hogy a magyarországi pénzügyi szektor intézményei felkészüljenek az unióbeli versenyre, ezért szükséges bizonyos módosítások bevezetése már most, a csatlakozást megelőzően is. A törvényjavaslatban törekedtünk az össze vont alapú felügyeleti témakör minél teljesebb harmonizálására, ugyanakkor ez nem tekinthető a folyamat végének. Ennek magyarázata a szektor sajátosságából adódik, mivel folyamatos a változás, a szereplők növekvő igényeihez és elvárásaihoz való alkalmazkod ás szükségszerűsége. Különösen igaz ez a tulajdonosi szerkezet szempontjából, mivel nagyobb jelentőségű figyelmet érdemel a prudens működés meglétének és fenntartásának felügyelete a szerteágazó tulajdonosi kör következtében. A hitelintézetekről és pénzügy i vállalkozásokról szóló törvény módosító javaslatában szerepelnek olyan előírások is, amelyek az előbb említettekkel ellentétben csak a csatlakozást követően lépnek hatályba. Ilyenek a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló különleges rendelkezések. Ezen különleges szabályok hitelintézeti törvénybe történő beiktatásával megvalósulhat az ügyfelek védelme abban az esetben is, ha egy hitelintézet felszámolása több tagországban lévő ügyfelet is érint a másik tagországban létesített fióktele p vagy határon átnyúló szolgáltatás miatt. A rendelkezések célja az, hogy a külföldi ügyfelek is ugyanolyan elbánásban részesüljenek a végelszámolás és felszámolás során, mint a hazai ügyfelek. Ezt biztosítja a követelések bejelentésére nyitva álló határid ő egységesítése, az eltérés mindössze annyi, hogy a határidő a hazai hitelezők esetében a végelszámolás és felszámolás Cégközlönyben való közzétételétől, míg külföldi hitelezők esetében az Európai Közösségek hivatalos lapjában történő megjelenéstől számíta ndó. A hitelintézeti törvény módosításáról szóló javaslat érinti a lakástakarékpénztárakról szóló törvényt, amelyben a módosítás a négy szabadság érvényesülésének megvalósulása érdekében történik. A javaslat az e közösségi célkitűzéssel ellentétes szabály okat módosítja. Ennek keretében a módosítás által nemcsak a devizabelföldi személy köthet lakáselőtakarékossági szerződést, hanem bármely természetes személy. A lakáselőtakarékoskodó által beszedett betét, az arra jóváírt kamat és a betéthez kapcsolódó l akáskölcsön felhasználható Magyarországon kívüli lakáscél megvalósítására is, a lakáselőtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást azonban változatlanul csak a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra lehet felhasználni. A lakástakarékpénztá rak befektetési korlátozása olyan tekintetben változik, hogy a módosítást követően az OECD tagországában székhellyel rendelkező hitelintézeteknél is tartható a szabad eszközök meghatározott része.
