Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2558 infrastruktúra fejlesztésére. Hogyan teremthető elő ez az összeg? - teszi fel a kérdést a tanulmány, és világosan elmondja, hogy három lehetséges út van. Az egyik az, hogy növeli a kormány az adóbevételeket, és ezekből a többletforrásokbó l finanszírozza ezt a 800 milliárdot. Egy olyan kormány esetében azonban, amelyik inkább az adóterhek átlagos csökkentését tűzi ki célul, megint csak nehezen vállalható követelmény ez. A másik lehetséges út e 800 milliárd előteremtésére az - mondja a tanul mány , hogy belső átcsoportosítással az egészségügytől, az oktatástól, a kultúrától kell ezeket a forrásokat átszivattyúzni az infrastrukturális fejlesztésekbe. Ez is egy kockázatos dolog. És végül a harmadik lehetséges út - mondja a tanulmány , hogy nem tartja be a kormány az Európai Unióban előírt kötelezettséget, hogy minimum 3 százalékon tartja az államháztartás hiányát, vagyis növeli a hiányt, és ebből próbálja finanszírozni az olimpiát. Ez is rendkívül kockázatos, főleg akkor, amikor a csatlakozás e lőtt állunk; azt gondolom, egy ilyen egyezséget fölbontani, fölrúgni meglehetősen nehéz dolog lenne. (9.30) Kockázati tényezők ezek, mégpedig nem is kicsik. Persze el lehet játszani a gondolattal, hogy legyene népszavazás ebben a kérdé sben. Hogy lehet vagy nem lehet, azt majd a jogászok a maguk módján el fogják dönteni. De tegyük fel, hogy lehet népszavazást tartani, ebben az esetben fel lehet tenni a kérdést: legyene olimpia 2012ben Budapesten? De akkor azt tartom tisztességesnek, ha ezt a kérdést további alkérdésekkel fejeljük meg. Például: egyetérte ön azzal, hogy növeljük az adóterheket, hogy finanszírozni lehessen az olimpiát? Egyetérte azzal, hogy növeljük az áfakulcsokat, növeljük a nyereségadót? Egyetérte azzal, hogy sokkal koncentráltabban, az eddigieknél is koncentráltabban Budapestre irányuljon az infrastrukturális fejlesztésre szánt források köre? Azt gondolom, ha ezeket a kérdéseket is a társadalom elé tárjuk, a válasz az lesz, hogy nézzük meg, egy későbbi időpontban meg teremthetőke valóban a feltételek az olimpia megrendezéséhez, és valóban képesek leszünke adott esetben 2024ig ezeket a feltételeket megteremteni, hogy egy sikeres olimpiával növelni tudjuk az ország és a főváros presztízsét. Köszönöm szépen a figyelmet . (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Kormányzati szándékokról” címmel. Frakcióvezetőhelyett es urat illeti a szó. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Pénzügyminisztérium szokásos feladatai közé tartozik tavasszal, hogy elkezdi a következő év költségvetési számainak előkészítését, a ter vezést, számba veszi, hogy milyen bevételi, kiadási tételek várhatók, és előkészíti azt az adó- és járulékszabálymódosítást is, amit a következő évre fog majd a parlamentnek ennek az évnek a végén előterjeszteni. Nos, néhány nappal ezelőtt ennek a munkána k egy fázisáról számolt be a sajtó, nevezetesen arról, hogy elkészült egy dokumentum a Pénzügyminisztériumban, amelynek részeként felmerült a nyugdíjak adóztatásának a lehetősége. A minisztérium szóvivője nem cáfolta ezt, sőt abban a lapban, ahol korábban ő maga is dolgozott, azt mondja: “Máté Dániel azt is kifejtette, hogy ha megadóztatják a nyugdíjakat, akkor kompenzációként pontosan olyan mértékben emelnék majd azt, amennyit levonnának, ezáltal a nyugdíjasok ugyanannyi pénzt kapnának, mint eddig.” Ezt ne vezték anno 1988ban bruttósításnak. Tehát azt mondhatom, hogy a minisztériumban elég előrehaladott tervezés folyik abban a tekintetben, hogy a nyugdíjak adóztatására sor kerüljön.
