Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2553 arra, hogy a magyar mezőgazdaságról őszintén, szakmai szempontok szerint szólaltak meg az ott jelen lévők, s ahogy említettem, a jelenlévők között a szakmában sokszor más álláspontot képvis elők és képviseleti véleményt hangoztatók is ott voltak, de a szakmai kérdések döntő többségében összhangra sikerült jutnunk. A Magyar Demokrata Fórum a rendezvény kapcsán leszögezte azt a feladatsort, amelyet véleményünk szerint el kell végezni. Tehát: ha ladéktalanul törvényt kell alkotni a mezőgazdasági üzemekről; ezt a magyar termőföld érdekében kellene megteremteni. A csatlakozásig hátralévő egy évben fel kell tőkésíteni az ágazatot; az államháztartás rendelkezik ehhez forrásokkal, hiszen a mezőgazdaság a magyar költségvetésbe nettó befizető. Be kell indítani a magyar mezőgazdaság logisztikai és szövetkezési fejlesztéseinek állami támogatását, illetve sokkal magasabb szintre kell emelni a jelenleginél. Fel kell gyorsítani a magyar mezőgazdaság intézményr endszerének átalakítását az európai uniós elvárások szerint. Itt különös tekintettel az integrált irányítóellenőrző rendszerre gondolunk, hiszen e rendszer létezése nélkül nem tudunk hozzájutni a támogatásokhoz, és információink szerint minimum fél évre v an szükség ahhoz, hogy az akkreditáción keresztülessen egy ilyen komoly intézményrendszer. Jelenleg ebben nagyon nagy az elmaradás. Ha nem tudjuk lehívni a pályázati pénzeket, gyakorlatilag nettó befizetővé válhat Magyarország rövid időn belül. Kiemelt áll ami feladatnak kell tekinteni az agráriumban folyamatosan jelentkező katasztrófahelyzetek kivédésére alkalmas védművek megépítését, azoknak a védművekét, amelyekre utána nagyon nehéz lesz nemzetközi, illetve uniós támogatásokat kapni. Haladéktalanul meg ke ll kezdenie a kormánynak az aszályt ellensúlyozó öntözőfőművek építését is. Be kell vezetni a mezőgazdaságot támogató hitel- és adópolitikát - ez a legsúlyosabb. Úgy érezzük, a kormánynak van lehetősége - most még, utoljára - olyan nagy súlyú támogatást ad ni a gazdálkodóknak, amely mint szerzett jog nem vonható vissza az uniós csatlakozásunk után. Gondolunk itt magas fokú állami garanciával vállalt hitelekre, olyan beruházásösztönző csomagokra, amelyeket az Unió egyébként nem támogat, de a magyar kormány me gtehetné, hiszen célunk, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen, és nagyon kevés áldozata legyen a csatlakozásnak a magyar gazdálkodók körében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kormány nevében Szan yi Tibor államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Ú r! Ha valami, akkor a mezőgazdaság kérdése valóban nemzeti ügy, és a kormány részéről csak örömömet szeretném kifejezni, hogy szakmai konzultációk sokaságát úgymond társszervezik a hazai politikai erők. Valóban rendkívül nagy szükség van ezekre az együttes fejtörésekre, hiszen az előttünk álló feladat természetesen az európai uniós csatlakozástól függetlenül is létezik. Egy sor olyan kérdést sorolt föl képviselő úr, ami valóban még további gondozást, illetve megoldást kíván. Arra szeretnék visszatérni, ami a felvezetésében jó pár ponton előjött, hogy ha nemzeti ügyben gondolkodunk, akkor hangulatában is próbáljunk meg valamilyen konszenzust teremteni az ügy körül. Az uniós csatlakozással nem ér véget a világ, és ne is kezeljük ezt a dolgot így; mi több, egés zen új világ és egészen új lehetőségek tárháza kezdődik, ahol egyébként minden korábbi vélekedés dacára szeretném elmondani, hogy igen számottevő nemzeti mozgástér is van, amellett természetesen, hogy a tagországok önnön vállalásuk alapján közös agrárpolit ikát működtetnek. Amikor tehát arról beszélünk, hogy a magyar mezőgazdaság feltőkésítése szükséges, ez nem úgy működik, hogy aki bújt, aki nem, megyek, mert jön a csatlakozás, és utána már nem lehet a feltőkésítés dolgával foglalkozni: előtte is kell, alat ta is kell, utána is kell foglalkozni, tekintettel arra, hogy a magyar mezőgazdaság mai állapota azért nem ennek az órának és nem ennek a hétnek a
