Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2241 Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál fölszólalásra megadom a szót Járvás Istvánnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. (Járvás István mikrofonja nem működik.) Egy pillanat, még nem sikerült kapcsolni a képviselő urat. Most tessék parancsolni! JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is a határozati javaslattervezet 1. pontjához szeretnék hozzászólni, annak a fölöslegességét szeretném kiemelni, és ezzel kicsit alátámasztani Kékkői Zoltán és Medgyasszay képviselőtársaim ez irányú javaslatát, amely ezt fölöslegessé teszi. Az igaz, hogy a rendszerváltást követően valóban több hitelkonszolidációs akció volt Magyarországon, aminek azért vannak pozitív kihatásai is. De ha csak arra az egy konszolidálásra gondolunk, amely az elmúlt év végén forgóeszközhitel esetében megtörtént, azért nagyon sok kétségünk van. Az egyik kétségem természetesen az, hogy egyébként a mai napig nem nyilvános, hogy kik, melyik gazdálkodó, melyik gazdasági társaság milyen mértékben lett konszolidálva. Nem tudhattuk meg. Szóbeli kérdést is intéztünk - én magam is - e tárgyban a miniszter úrhoz, és az volt a válasz egyetlen értékelhető moz zanata, hogy én mint országgyűlési képviselő bemehetek, és megnézhetem a megyei FMhivatalnál, hogy ki milyen mértékben lett konszolidálva. Én az összes, mind a 19 megyéhez biztosan nem fogok elmenni, ezért számomra sértő ez az állapot. Több tízmilliárd fo rintról van szó, és nem tudjuk, hogy kik milyen mértékben kaptak. Mivel forgóeszközhitelről volt szó legutóbb, ez további aggályokat vet föl, ugyanis a forgóeszköz elég sajátos dolog a gazdálkodás területén. Forgóeszközt el lehet gazdálkodni - szoktuk ezt így mondani , és felvetődik az a gyanú, hogy a forgóeszközhitelkonszolidálással gyakorlatilag bizonyos kampánypénzek lettek lefedve a kormánypártok részéről. Valószínű, hogy a Battonyától Gyöngyösig tartó bográcsgulyásokat is a forgóeszközhitellel sikerü lt egyébként kompenzálni, és ez lehet az egyik fő oka annak, hogy nem nyilvánosak ezek az adatok, és nem lehet hozzájutni. Azonkívül fölvetődik az is, hogy vélhetően bizonyos gazdálkodó szervezeteket talán nem is 36 százalékban, hanem esetleg 100 százalékb an konszolidáltak, mert ha nem lehet ellenőrizni, akkor ezt minden további nélkül föl lehet tételezni. A kommunikációban gyakran megjelenik, főleg az FVM közigazgatási államtitkára részéről, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került gazdálkodóko n kellett segíteni. Igen ám, de itt föl lehet tenni a kérdést, hogy mi van azokkal a gazdálkodókkal, akik saját, jól folytatott gazdálkodásuk eredményeképpen nem szorultak rá ilyen hitelkonszolidációra, hiszen piacszerűen gazdálkodtak, piacszerűen racional izálták termelésüket, és nem szorultak rá ezekre a hitelkonszolidációkra. Tehát ezeket a gazdálkodókat - lehet az kicsi és nagy, lehet egyéni vállalkozó és társas vállalkozó - háttérbe szorították, mivel ők racionálisan gondolkoztak és dolgoztak. De el leh etne még fogadni ezt is, ha a pontrendszeren, az ez évi agrártámogatási rendszeren végigmennénk, ha azt mondaná, azt mondta volna a szaktárca, hogy akik viszont jól gazdálkodtak, és nem kerültek az adófizetőknek pluszpénzbe, azok legalább pluszpontot kapja nak - nem pénzt, pontot - a további beruházásaik elbírálása során. De nem kaptak még pontot sem, nemhogy pénzt! (21.40) Tehát nem hiszem, hogy ebben az országgyűlési határozati javaslatban még úgymond dicshimnuszt zengeni és megörökíteni, pozitív dolog. Ha végignézzük az FVM honlapját, és kikutatjuk, hogy vajon az Európai Uniónak mi volt az a véleménye, amely arra késztette őket, hogy 25 százaléknál nagyobb közvetlen kifizetést ne adjunk, megdöbbenve tapasztalhatjuk azt az érvrendszert, amely azt mondja, ho gy azért, mert ha többet adnak, akkor a gazdálkodás szerkezete nem alakul át.
