Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
2234 vezérigazgató van. Sokan nem tudják, azért van kettő, mert az MSZP és az SZDSZ nem tudott megegyezni, hogy ki legyen a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója. Megoldották a gordiuszi csomót, egyet az SZDSZ, egyet pedig az MSZP érdekeltségi köréből neveztek ki, így aztán most kettő vezérigazgatója van a Magyar Fejlesztési Banknak. Rendben van, ez az önök dolga, hogy az állam pénzét hányszorosan kell még kifizetni, de ha ez egyszer már tényszerűen így van, akkor legyenek szívesek ezt a törvény szövegé ben is tudtára juttatni annak az olvasónak, aki néha esetleg majd olvassa ezt a törvényt, hogy igen, ott „vezérigazgatóit” kellene alkalmazni, mert kettő van, jelenleg legalábbis. Ha önök ezt majd megváltoztatják, akkor nyilvánvalóan a ragozást is meg kell változtatni. A 30. számú módosító indítvány, amely Tóth András képviselőtársamé, nekem nagyon tetszik, hiszen Keller László, Bauer Tamás nem győzte számtalanszor hangsúlyozni a 2001es MFBtörvény vitájában, hogy azt még megérti, hogy az igazgatótanács ta gjait, elnökét a kormány és a tulajdonos nevezi ki, de hogy jövünk mi ahhoz, hogy a felügyelőbizottság elnökét és annak tagjait is ugyancsak a tulajdonos, a pénzügyminiszter nevezi ki. Hiszen így aztán végképp nem lesz kontroll - érveltek. Csak azt szeretn ém megkérdezni: azzal, hogy önök kormányra kerültek, miért változott meg ez a szemléletük? Miért hozzák vissza és erősítik meg önök is, ha önök szerint helytelen volt akkor ellenzéki képviselőként, hogy már a felügyelőbizottság tagjait tényleg ne a tulajdo nosi jogok gyakorlója nevezze ki, mert akkor végképp nem lesz kontroll, ha ugyanaz a csapat nevezi ki a végrehajtót, az igazgatótanácsot meg a felügyelőbizottsági tagokat is. Tehát nem tett mást véleményem szerint Tóth András, és nagyon egyetértek ezzel az indítvánnyal, hogy bizony, legalább a felügyelőbizottságot legyünk szívesek más körből, más eljárási szabállyal kiválasztani. A 36. számú indítványomban pedig, mint sokat hivatkoztak az indoklási részben az átláthatóságra, a nyilvánosságra, a tiszta közél etre és minden egyébre, mint már említettem, ez csak szlogen szinten jelenik meg, mert az indoklásban olvashatjuk, de a törvényi pontokban nem tükröződik vissza az a szándék, amit az indoklási részben sűrűn leírnak. Attól, hogy ezt sokszor írják le, még ni ncs benne a törvényben ez a szándék. Így például itt arra teszek javaslatot, hogy ha ezt a vagyonnyilatkozati rendszert önök helyesnek tartják, és úgy gondolják, hogy az ott felsorolt személyeknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük, rendben van. Ezt mi már m egéltük, országgyűlési képviselők, kormánytagok és sokan, akik bizonyos beosztásokban vannak, csakhogy a mi vagyonnyilatkozatunk nyilvános; nagyon lényeges része a vagyonnyilatkozattételnek. Azt mertem javasolni, ha most már a parlament szokásai és törvén ykezése között elfogadottá vált, hogy például a parlamenti képviselőknek és még sokaknak nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük, akkor, ha önök átláthatóságról, tisztaságról és esetleges elkerülendő problémákról beszélnek a törvény indoklásakor, nagyon szeretném javasolni, hogy az itt felsorolt személyeknek, akiknek vagyonnyilatkozatot kell tenni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , az ő vagyonnyilatkozatuk is legyen nyilvános. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László ) : Köszönöm szépen. Kettőperces fölszólalásra következik Domokos László, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tóth András képviselőtá rsam, azt gondolom, elég világos kérdéseket tett fel a bizottsági ülésen is, majd pedig itt a parlamentben, ezekre ott sem kaptunk világos választ, remélem, hogy itt államtitkár úr ehhez próbál pontosabb választ adni, bár ehhez az Igazságügyi Minisztérium, legalábbis jogász sem ártana, ha világos állásfoglalást mondana el. Mi abból tudunk kiindulni, ha és amennyiben a Gt. szabályai, keretei között nem a kinevezés fogalmát használja, hanem a megválasztottat, akkor behoz egy olyan új formát, amely egyébként a
