Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2002. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat... - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
2215 magamat ismétlem, ha el is avul az a szakmája, amivel kezdte, vagy amiben van, de az ember maga nem avul el. Mert mint a legnagyobb, legfontosabb termelő tényező, ez tovább fejleszthető és tovább bővíthető. Köszönöm szé pen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A mostani állás szerint még két kétperces hozzászóló van, egy MSZPs és egy fideszes. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőt ársaim! Szeretném leszögezni és egyértelművé tenni mindenki számára, aki esetleg nem tudja, bár azt hiszem, mindnyájan tudjuk: a Szakképzési Alap nem ciklusfüggő, nem költségvetésiesztendőfüggő. A Szakképzési Alap elég régóta működik Magyarországon, és re mélhetőleg elég sokáig fog működni Magyarországon. A mai költségvetési állapot szerint is működőképes, jelzem. A Szakképzési Alap pont arról szól, hogy olyan típusú segítségeket nyújtson akár a munkaadókon keresztül a munkaadóknak a saját foglalkoztatottja i szakképzésének támogatásához, akár épp a tanulói jogviszony keretei között lévő szakmai sajátosságokat elsajátító fiatalok tekintetében, ami rendelhető az ő személyükhöz, de rendelhető bizonyos értelmű technológiai fejlesztési folyamatok kialakításához. Ez a pénzeszköz, ami a Szakképzési Alapban rendelkezésre áll, egyébként centralizáltan és decentralizáltan is hozzáférhető, ilyen értelemben gyakorlatilag nem csak és központi pályázatokon keresztül, hanem direkt módon, megyékre lebontottan is élvezhető és utolérhető pénzeszköz. Ezenkívül vannak olyan normatív eljárási, támogatási rendszerek, amelyeken keresztül a szakképzés támogathatóságát meg lehet teremteni. Akik vállalkozók, gazdálkodó szervezetek vezetői, azok nyilván ezeket kellőképpen ismerik, de ha nem, akkor természetszerűleg ehhez a megfelelő segítséget nyilván a megfelelő fórumokon keresztül megkaphatják. Összegezve egy mondatban tehát azt szeretném még egyszer megerősíteni, hogy a Szakképzési Alap nem kormányzati színezettől függő, há l' istennek, az elmúlt évtizedben Magyarországon, hanem minden, színétől független kormányzat mellett működő, és ez most is igaz, és az elkövetkezendő esztendőkben is az lesz. Köszönöm szépen. (19.50) ELNÖK (dr. Szájer József) : Szintén két percben megadom a szót Kuzma László képviselő úrnak, Fidesz. KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gúr képviselő úr előző felszólalása inspirált, illetve a szakaszba illik is, az ajánlás 27. pontjában megfogalmazotthoz kapcsolódna, hogy én is egyet tudok érteni azokkal a megtapasztalásokkal, illetve tendenciákkal, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a szakmát a gyakorlati munkahelyen kell megtanulni. Szokták mondani, az iskolánkban vannak erdészek, hogy az erdész szakmát az erdőben lehet megtanulni. Ez egy na gyon nagy bölcsesség. Viszont hozzá kapcsolódóan nem volna szabad csak az ellenőrzések tendenciájára, sűrűsségére, összetételére és egyáltalán az ellenőrzésre szorítkozni akkor, amikor ezeknek a külső gyakorlóhelyeknek és az ott folyó munkának a minőségét próbáljuk megítélni. Ezért szükséges bizonyos időközönként ezeknek a gyakorlóhelyeknek a vizsgáztatása. Oktatásban dolgozók mindannyian tudjuk, hogy amikor egy tanuló vizsgázik, akkor nemcsak a tanuló vizsgázik, hanem az őt tanító tanár is vizsgázik. Ezért nagyon fontos, hogy ezek a gyakorlóhelyek időnként vizsgázzanak, hogy ott a tananyaggal foglalkozzanak az ott élők, az ott tanuló és az ott foglalkozásban álló gyakorlóhely tulajdonosa, foglalkoztatottja vagy akármicsodája.