Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Személyi ügy: - A nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. (XII.21.) Ogy. határozat hatályon kívül helyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
220 valamiféle szervezeti bázis létrejöjjön, akkor ezt a határozati javaslatot nem elutasítani, hanem átdolgozni kell. Szerintem rengeteg példa volt már ebben a Házban arra, hogy volt valami, amit alaposan á tdolgozva végül is az éppen aktuális helyzetnek megfelelően lett valamiféle végeredménye. Én erre gondolok, és arra, hogy ha önök valóban komolyan gondolják, hogy ezt meg szeretnék tenni, és valóban a kompromisszumos megoldások mellett kötelezték el maguka t, akkor önök megtennék, és nem élből elutasítanák. Akkor most nem két soron - ami határozati javaslatot a miniszter úr beterjesztett - vitatkoznánk, hanem annak a részletein, amit, mondjuk, önök kidolgoztak a szakmai tanulmányok hatására, ide beterjesztet tek, és arról mondhatnánk el a szakmai véleményünket. Sajnos, most nem ez történik. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Elnök Úr! Tiszt elt Ház! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Magam is részt vettem a nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. számú országgyűlési határozat kidolgozásában mint a honvédelmi bizottság tagja, s a hozzászólásomban emlékeztetni szeretnék mindenkit arra , hogy soha nem volt heves vagy érdemi ellentét a kormányzó párt és az ellenzék között a nemzetőrség létrehozásával kapcsolatosan. Nem arról volt heves vita a honvédelmi bizottságban, hogy legyen vagy ne legyen, vagy milyen legyen, hanem hogy mikor legyen. Ezt az időpontot, terminológiát gyakorlatilag az önök részéről, az MSZP és az SZDSZ részéről a politikai féltékenység diktálta. A Fidesz szerette volna, ha már 2003. január 1jén feláll a nemzetőrség, de olyan módosító javaslatokkal találkoztam a honvédel mi bizottságban, hogy hosszabb hatástanulmány, előkészítő munka, felkészülés kell ehhez a dologhoz. Olyan jó portékának, olyan helyeselendő, megvalósítandó, szükséges haderőnek tekintette ezt mindenki, hogy az MSZP azt gondolta, ezt az ötletet, ezt a javas latot a FideszMagyar Politikai Párt kampánycélokra, tehát politikai célokra kívánja felhasználni. Ezért, hogy bizonyítsuk, ez nem így van, elfogadtuk azokat a határidőmódosításokat, amelyek eltolták a választások utánra a nemzetőrség felállításának idősz akát. Azt SZDSZ politikai féltékenysége ott volt megfogható, hogy ők a sorkatonaság megszüntetését szorgalmazva egy alternatív haderő felállításában akadályát látták volna saját céljaik megvalósításának. Ez a politikai féltékenység hozta azt, hogy az orszá ggyűlési határozat úgy szólt, hogy 2002. december 31éig kell elkészíteni ezeket a tanulmányokat, és ezután lehet nekiállni a nemzetőrség tényleges felállításának és létrehozásának. Meg kell hogy ismételjem: nem teljesítette a kormányzat ezt a határidőt, a lkotmányos mulasztásos késedelemben van e tekintetben. Tehát tulajdonképpen nem érdemi vita volt, hanem csak a határidők vitájáról beszélhettünk annak idején. Amikor profi hadseregről beszélünk, említhetünk hivatásos hadsereget is, de említhetünk zsoldos h adsereget is. Ezek a kifejezések mindenki számára mást jelentenek Magyarországon és a világban is. Egy biztos: ha nemzetőrséget mondunk - és ez a lényegi különbség , arról mindenki pontosan tudja, hogy az mit jelent. Tanúi vagyunk a mostani kormányzat kar dcsörgető beszédeinek: háborúzunk Afganisztánban, menjünk neki Iraknak, mindenhova küldjünk hadsereget, ahova lehet, de arról nem szólnak, hogy a haza védelme fontosabb kell hogy legyen valamennyiünk számára, mint külországokban bármilyen hadviselés vagy v alamilyen háború támogatása. Arra kérem az MSZP és az SZDSZ politikusait, hogy fogalmazzák újra magukban a „nemzeti” szó értelmét, a nemzetőrséghez is kapcsolandó, hogy mi a fontosabb: legyene Magyarországon a lehetséges hivatásos zsoldos, profi hadsereg mellett egy olyan nemzetőrség önkéntes alapon, amelyik utánpótlását is jelenti ennek a hivatásos hadseregnek, vagy nem jelenti utánpótlását, mert nem kell, de a nemzetőrség a haza védelmére mindig fogható kell hogy legyen.
