Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2000., 2001. és 2002. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolói, valamint a beszámolók elfogad... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
2101 kapcsolatban; az erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt, illetve az összefonódások ellenőrzése során végeztek vizsgálatokat, folytattak eljárásokat. A bizottság két megállapítást tett ezekkel kapcsolatban: az elmúlt néhány évben stabilizálódott az ügyek száma, egyfajta egyensúly állt be. Örvendetes a tervszerűség a Gazdasági Versenyhivat al gyakorlatában, az eljárások több mint felében saját kezdeményezésre indítottak eljárást. Összefoglalva, a bizottság tett néhány ajánlást a Gazdasági Versenyhivatalnak: a Gazdasági Versenyhivatal a piacgazdaság jelenlegi szakaszában, ellátva eddigi tevék enységét, kezelje kiemelten a prevenciót, a megelőzést. A bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy szükséges új eszközt adni a Gazdasági Versenyhivatal kezébe, ezért megfelelő vizsgálatok után át kell tekinteni a 1990. évi LXXXVII. törvényt, amely az ára k megállapításáról szól. A kormány és a törvényhozók számára fontos tanulság, hogy a döntéshozóknak figyelemmel kell lenni a Gazdasági Versenyhivatal ajánlásaira a törvények, rendeletek alkotásánál, különösen a versenykorlátozással kapcsolatban. A bizottsá g tagjai végül megköszönték a Gazdasági Versenyhivatal munkáját - mint ahogy teszem ezt én is , majd egyhangúlag támogatták az előterjesztést, és ajánlják az Országgyűlésnek elfogadásra. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tis ztelt Képviselőtársaim! Szólásra kért lehetőséget Ivanics István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan területet vizsgálunk mo st, a gazdasági versenyt, mely az előző témánkhoz nagyon szorosan kapcsolódik, a kis- és középvállalkozások, egyáltalán a magyar vállalkozási kultúra, a magyar vállalkozók esélyeinek a megteremtéséhez. Alapvetően magának a Versenyhivatalnak, magának a gazd asági versenynek a közjó szolgálatában kell állni. Ha ebből indulunk ki, akkor úgy gondolom, hogy helyes megállapításokat tudunk tenni, és ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a magyar versenyjog komoly fejlődés en ment keresztül, igyekezett felnőni ahhoz a feladathoz, amit egy teljesen új gazdasági környezet diktált a számára. (18.40) Természetesen ebben voltak elhajlások, én ezt az elhajlást egy területen emelném ki. Volt egy bizonyos kényszer a rendszerváltás u tán bennünk, hogy mindenképpen megfeleljünk, hogy jól megfeleljünk ennek a feladatnak; a versenyt igenigen szabadon értelmeztük, és az antitröszttevékenységre és egyéb olyan, a versenyt kihasználó összefonódásokra talán nem figyeltünk oda. Ez a jótanulóbizonyítvány néhány területen nagyon sokba került nekünk. Úgy gondolom, hogy ezt át kell értékelnünk, nevezetesen azt, hogy a Magyarországon tevékenykedő gazdasági vállalkozások, leányvállalatok vagy százszázalékos külföldi tulajdonban működő cégek hogyan kapcsolódnak az anyacégükhöz. Mert ennek a szabálynak a rosszul értelmezése, nevezetesen az, hogy egy száz százalékban külföldi tulajdonban lévő leányvállalat itteni tevékenységéhez minden további nélkül kapcsolódhatott az anyavállalat további kivásárlása, tehát összefogva az anyavállalattal, az itteni leányvállalat, a magyar versenyjog rossz értelmezése kapcsán minden további nélkül azt vásárolt ki Magyarországon, amit akart. Ebből ered az, hogy Magyarországon sok más országhoz viszonyítva előnytelenebb he lyzet alakult ki a természetes monopóliumok területén és a homogén piacok területén, nevezem itt tételesen az energiaszolgáltatást, a cementipart, a növényolajipart, a cukoripart. Tehát ezeken a területeken, úgy gondolom, versenyjogi szempontból van egy ki s deficitünk.
