Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÜSKI ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2058 Ami a jövőt illeti, egyetértve azzal, hogy mennyire fontos számunkra a hazai kis- és középvállalkoz ói szektor kellő fejlesztése, összefogottabbá kell tennünk az intézményrendszert, hiszen egyrészt az egyik oldalon a nemzeti fejlesztési terv a régiók fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket tartalmazza, érdemes összhangba hozni vele a vállalkozásfejlesz tési elképzeléseket annak érdekében, hogy a két folyamat egymást erősítő módon legyen képes hozzájárulni az ország fejlődéséhez. Szükséges továbbá az adóterhek csökkentése, és szükséges továbbá az adminisztratív terhek csökkentése is. Ráadásul mindezt úgy kell megcsinálni, hogy az évente változó szabályozás ne teremtsen kiszámíthatatlan viszonyokat, hanem éppen ellenkezőleg, világos szabályozásváltozás legyen, ami hosszabb távra jelöli ki a lehetséges fejlődési pályát, hogy a vállalkozások hosszabb távon ka lkulálhassanak annak eredményeivel. Látnunk kell, hogy a kis- és középvállalkozások legnagyobb része a hazai piacra termel, őket abban kell segíteni, hogy a hazai piacon legyenek képesek továbbra is helytállni, és itt nőjön a versenyképességük a külföldről bejövő versenytársakkal szemben, de azt is tudni kell, hogy egy részük, különösen a nagyobbak már szolgáltatásaikkal, termékeikkel átlépik az országhatárokat. Őket abban kell segítenünk, hogy a külpiacokon legyenek versenyképesek, és a Széchenyi vállalkoz ásfejlesztési program e tekintetben is tartalmaz különböző elképzeléseket. Egy biztos, tisztelt képviselőtársaim, ami a vállalkozások érdeke, az egyúttal az ország érdeke is, hiszen kizárólag a működőképes vállalkozások és a működőképes gazdaság képes megt ermelni mindazokat a többleteket, amelyek felhasználásával különböző területeken lehet javítani a pozíciókat, és csak a működőképes, erős és persze versenyképes gazdaság az, amelyik munkahelyeket teremt, és járul hozzá ezen keresztül ahhoz, hogy minél több en tudjanak dolgozni, minél többen legyenek képesek ilyen módon gondoskodni saját magukról. Ezért aztán azt kell mondanom befejezésül, hogy a vállalkozások sikere mindnyájunk sikere, ezért vagyunk érdekeltek abban, hogy vállalkozásaink sikeresek legyenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Püski Andrásnak, az MDF képviselőcsoportja vezérszónokának. (15.10) PÜSKI ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 19982002 közötti kormányzati ciklusban a polgári kormány egyik legfontosabb feladatának tekintette a vállalkozások minden kategóriájának a fejlesztését. A kormányzat a versenyképesség feltételeinek javítását igen változato s eszközökkel valósította meg. Ilyen eszközök voltak: a már említett bürokráciacsökkentés; az adó, valamint a járulékterhelés mérséklése; a támogatások és különösen a tőketámogatások növelése; az innováció segítése és bátorítása; az EU követelményeinek és az európai piacok feltételeinek megismertetése; a munkaerő felkészítése és képzése. A felsorolt intézkedések különösen fontosak voltak a kis- és közepes vállalkozások számára, mert Magyarországon meghatározó ezek gazdasági és társadalmi szerepe. Mindannyi an tudjuk, hogy hazánkban a működő vállalkozásoknak több mint 99 százaléka kis- és közepes vállalkozás, a foglalkoztatottak mintegy kétharmadát ők alkalmazzák, nagyon sok magyar család megélhetését biztosítva ezzel. A kisvállalkozások támogatása a fejlett európai országokban, így az EU országaiban is kiemelt jelentőségű, a támogatás szükségességét a cégek nemzetgazdasági jelentősége és az indokolja, hogy a kisvállalkozás kisebb tőkeereje és mérete minden tekintetben versenyhátrányt jelent a nagyvállalatokka l szemben. Vizsgáljuk meg, milyen konkrét tényezők indokolják azt, hogy a magyar gazdaságpolitika a prioritásai közé helyezze a kis- és középvállalkozások támogatását. A hazai kisvállalkozásokat még keményebb követelmények elé állítja, hogy a multinacionál is vállalatok nemzetközileg versenyképes vállalkozói kultúrát hoztak az országba, ami ugrásszerűen
