Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - A kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló beszámoló; a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló 2000. évi jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat, valamint... - DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont előadója:
2047 forint volt, amelynek mintegy 85 százalékát az agrártárca és az agrárvállalkozásoknak nyújtott támogatások tették ki. Az adatszolgáltatást teljesítő előirányzatok forrásából finanszírozott pályázatokon adatszolgáltatás alapján számításba vett támogatási programokon belül összességében a két év során 97 százalék körüli volt a kis- és középvállalkozások részarán ya, és a szektor vállalkozásai részére az összes támogatásoknak mintegy négyötödét fizették ki. A mikro- és kisvállalkozások 2001ben 6 százalékkal többen, közel 52 ezer esetben vettek fel hitelt, 1,4 milliárd forint keretösszegben. 2001ben a kis- és közé pvállalkozások hitelállománya 21 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a kkv.knak nyújtott garanciavállalás összege 104 milliá rd forint volt, a kezességvállalási szerződések száma pedig ezzel közel háromszorosára, a garanciavállalások összege pedig több mint két és félszeresére emelkedett. A szektor vállalkozásai 2001ben összesen 2517 esetben nyertek közbeszerzési pályázatokon, ami kétharmados részarányt jelent az összes nyertes ajánlattevő között. Ez az előző évhez képest 39 százalékkal több, 358 milliárd forint összegű közbeszerzés elnyerését jelentette. Ez az összeg a 2001. évi pályázatokon elnyert közbeszerzések együttes érté kének 59 százalékát teszi ki. Tisztelt Ház! A beszámolókból, valamint az összesített adatokból egyértelműen kiderül, hogy a kis- és középvállalkozói szektor mind szerkezetében, mind mennyiségi mutatóiban fejlődést mutat. (14.10) A szektor támogatottsága nö vekedett a különböző kedvezmények igénybevételénél, a százalékos arány pedig nőtt. A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatások, kedvezmények hatása, hatékonysága azonban csak a fejlesztések üzembe helyezése után lesz majd mérhető. Ezért a beszámoló k nem értékelik a támogatások gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatását. Ennek az az oka, hogy a 2000ben és 2001ben működtetett támogatási konstrukciók, a Széchenyiterv egyes pályázatai nem tartalmaztak olyan mérőszámokat, amelyek alapján a pályázat hatáso ssága, a működtetésével elért eredmények értékelhetőek lennének. Ebből következően nem állapítható meg az sem, hogy a Széchenyiterv milyen gazdaságfejlesztő hatást fejtett volna ki. A hatásosság mindössze a felhasznált pénz összege és az igénybe vevő váll alkozások száma alapján értékelhető. Ezen a mérési skálán mérve viszont a Széchenyiterv eredményessége meglehetősen alacsony. Úgy ítéljük meg, hogy a korábbi évek tapasztalatait is felhasználva a mikro, kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét el sősorban a következő területeken kell majd erősíteni, amit meg is kezdtünk. Az egyik az EUintegrációs felkészítés területe, a másik a kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének segítése azért, hogy a kis- és középvállalkozók a piaci finanszírozási és tanácsadási szolgáltatások ügyfeleivé válhassanak. Ennek az lehet a mottója, hogy adófizetőből mindig kevesebb van, megtakarítóból pedig több. A feladat az, hogy a megtakarítók megtalálják azokat a kisvállalkozásokat, amelyek ber uházásait képesek majd a megtakarításaik becsatornázása révén segíteni. Végül a harmadik terület, ahol erősíteni kell a kis- és középvállalkozások felé folytatott tevékenységet: az uniós csatlakozást követően az uniós pénzalapokra történő pályázásnál jobb esélyekkel tudhassanak indulni, a jól felkészített kis- és középvállalkozói szektor képes legyen a számunkra megnyitott támogatási területeket, támogatási pénzeket jól hasznosítani és igénybe venni. Éppen ezért az idei konkrét pályázati célokat minden eset ben a versenyképesség javítása, az EUcsatlakozásra történő felkészítés érdekében fogalmaztuk meg. A pályázati feltételek kialakításakor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a kiírt projektek hatékonysága utólag is, de akár menet közben is mérhető leg yen. Ezen túlmenően a fejlesztések megvalósításához az elkövetkezendő években is gondoskodni kell olyan nagyságú célelőirányzat elkülönítéséről, ami lehetővé teszi a kormány kis- és középvállalatfejlesztési stratégiájának megvalósítását és az indokolt tám ogatási igények kielégítését.
