Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1995 Miniszterelnök úr, nagyon hiányzol. Túl fiatalon hag ytál itt minket; szükség lenne rád, bár szellemi, politikai hagyatékodból még így is napról napra erőt tudunk meríteni. Te példát adtál nekünk abból, hogy politizálni csak a köz javáért, a nemzetért lehet, érdemes. Példát adtál nekünk, hogy átmeneti előnyö kért nem szabad az elveket feladni. S végül példát adtál a többpárti parlamenti demokrácia, a jogállamiság értelmezéséből is. A sors furcsa fintora, hogy ma azok, akik egykoron elveidet, vallott eszmeiségedet oly hevesen támadták, azok, akik a jogállamiság ot tevékenységük során időnként megcsúfolják, politikai testamentumod örökösének kiáltják ki magukat, és veled példálózva próbálnak nap mint nap kioktatni minket. Tisztelt Ház! Még csupán hetvenegy éves lenne Antall József, ha közöttünk élne. A Magyar Demo krata Fórum rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Kezdettől fogva, hasonlóan az 1956ban vallott felfogásához, célul tűzte ki egy középpárt, illetve pártkoalíció megteremtését. 1989. június 13. és szeptember 18. között az Ellenzéki Kerekasztal ülésein a z MDF egyik fődelegátusaként vett részt. Még ugyanebben az esztendőben a Magyar Demokrata Fórum elnöke lett. Nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1990ben az Európai Demokratikus Unió alelnökévé választották. Európa egységéért és Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért folytatott tevékenységét 1991ben Strasbourgban Robert Schumandíjjal ismerték el. Antall József az 1990es országgyűlési választásokat követően kormányalakítási megbízást kapott. 1990. május 23án az Országgyűlés megválaszt otta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé, és elfogadta kormányprogramjának irányelveit. Vannak, akik azt mondják: a semmiből lépett elő. Igaz - de a semmi mellett ott vannak azok az eszmények, példaképek, akik áthatották gondolkodását. Ő maga vall a legdöntőbb személyiségekről: “Számomra Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, Görgey Artúr és mások együttesen jelentik a magyar nemzeti mitológia hőseit. Mindegyik egy adott korszakban azt csinálta, amit lehetett. Ők saját életükhöz is mindig fény t adtak. Életútjuk példázza, hogy milyen korszakban milyen magatartás járul hozzá az ország szabadságának, nemzeti önállóságának eléréséhez, és mi az, amit az ország belső építésében tenni lehet. Ennek a kettőnek az együttese alkotja a magyar szellemiséget .” Vasadi Péter írta róla egyik versében: “Csak akit betakarít a halál, az bizonyítja, hogy halhatatlan az ember, elnémulva szólhat örökké.” Antall József volt az a magyar államférfi, aki a nemzetközi helyzetből adódó politikai realitások figyelembevételév el alakította politikáját, mindenkor elsődlegesnek tartva a magyar érdekeket. Sütő András szavával élve: “Senki, aki utána jön, senki, aki nyomába lép, ezután meg nem kerülheti őt.” Magyarországot nem lehet elképzelni Antall József nélkül, amint Antall Józ sefet sem Magyarország nélkül. Figyeljünk rá! Nem mondom, hogy legyünk hálásak; akinek ezt mondani kell, úgysem lesz azzá. A hála nem kötelező, az az ember önkéntelen, belső mozdulata, tisztelet és köszönet együtt. De figyeljünk rá, törekedjünk megérteni ő t! Az általa tisztelt magyar államférfiakhoz hasonlóan azt tette, amit ők cselekedtek: amit lehetett adott történelmi, politikai és földrajzi helyzetben. Miniszterelnök Úr! Nagyon hiányzol. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépe n, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Megadom a szót Bársony András külügyminisztériumi államtitkár úrnak. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezetőhelyette s Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy héttel az európai uniós csatlakozási szerződésünk várható aláírása előtt, a köztársaság kormánya meghívta valamennyi volt miniszterelnököt Athénba, hogy legyen jelen, ezzel is elismerve azt a
