Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László):
1979 Kérdés az is, hogy honnan kellene tudni az érintett résztvevőknek a kérdéses határozat meghozat aláról, mivel az eljárás nem nyilvános, és az ismertté csak a végzés közlésével, illetve harmadik személyek számára a közzététellel válik ismertté. Értelmezhetetlen az is, hogy ilyen esetekben mit jelent a soronkívüliség megállapítása a jogerőre emelkedés tekintetében, mivel az elsőfokú határozatok a fellebbezési határidő letelte után fellebbezés hiányában jogerőre emelkednek, fellebbezés esetén pedig a másodfokú elbírálás magában jogerős határozatot is jelent. Szükséges ezért a vonatkozó fizetési korlátozá st szabályozó jogszabályoknak a törvényjavaslattal való összhangba hozása is. Az 5. § (5) bekezdése értelmezhetetlen számunkra, mivel nem rendelkezik arról, hogy milyen vonatkozásban mely peres vagy nem peres eljárási cselekmények esetén nem alkalmazható a jogintézmény, illetve a beadványok postai úton történő kézbesítése esetén milyen határidőben történő teljesítés nem jár a törvényjavaslat által meghatározott negatív jogkövetkezménnyel. Vagy pedig ezzel a jogalkotó a postai úton történő előterjesztést aka rja kizárni, amit egyébként a polgári perrendtartás más rendelkezései lehetővé tesznek. Egyébként ez a szabályozás életidegen a javaslat egészén belül, és az sem derül ki, hogy milyen célt szolgál tulajdonképpen. Mindez nagyfokú jogbizonytalansághoz vezeth et. Jellemző, hogy az indoklás is csak megismétli a rendelkezést, valódi indoklást ez esetben nem ad. Egyáltalán a rendszer hátrányának látjuk, hogy a biztosíték megkövetelése részvétel esetén forrásokat von ki a résztvevőtől. Hogy ez milyen nagyságú legye n, erről nem tudunk, mert ha ez például túl magas, akkor e miatt a megkövetelt magas biztosítéki szint miatt bizony kizárunk valakiket a részvételi rendszerből is egyben. A 8. §nál ellentmondást vélünk felfedezni a törvényjavaslat és a '91. évi XLIX. törv ény között, amely utóbbi meghatározza a hitelezők kielégítésének sorrendjét, mivel a meghatározásokból következően a biztosítékok minden körülmények között eredeti rendeltetésük szerint használandók fel, a rendszer többi résztvevője mint hitelező nem lesz a hitelezők közé általánosan besorolva. Minderre figyelemmel célszerű rögzíteni, hogy e törvény e körben kivételes elsőbbséget élvező rendelkezéseket tartalmaz az 1991. évi XLIX. törvényhez képest. Összefoglalva az elmondottakat: a törvényjavaslat a felvet ett problémát nem oldja meg megnyugtatóan, a fizetési korlátozások következtében a rendszeren kívüli, követelésekkel rendelkező alanyok pozíciói indokolatlanul meggyengülnek. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a törvényjavaslatot több helyütt ponto sítani kellene ahhoz, hogy végül is elfogadhatóvá váljon. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.) (21.10) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Normál felszólalásra megadom a szót Bőhm Andrásnak, a Szabad Demokraták S zövetségéből. (Dr. Bőhm András nemet int.) Úgy látom, hogy nem, akkor kérem, törölje a bejelentkezését, mert szerepel. Kérdezem, hogy kíváne még valaki fölszólalni ebben a vitában. Úgy látom, hogy senki. (Dr. Simicskó István az ülőhelye felé indul.) Igen? (Dr. Simicskó István: Nem.) Nem. Köszönöm szépen. Látom, már izgatottan várják a következő napirendet, Simicskó úr a helyére szalad éppen, már várja is. (Derültség.) De még korai lenne, hiszen megkérdezem Veres János pénzügyminisztériumi államtitká r urat, hogy kíváne válaszolni. (Dr. Veres János: Most nem.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a vita lezárására a holnapi ülésnap végén kerül majd sor.
