Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - Személyi ügy: - Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - VADÁSZ ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szájer József): - JÁRVÁS ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1953 képviselője ezt egyhangúlag támogatta, mert ezzel lényegesen előreléphetünk a mezőgazdasági fejlesztések területén is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : A mezőgazdasági bizottság előadója köv etkezik. Megadom a szót, szintén ötperces időkeretben, Vadász Istvánnak. VADÁSZ ISTVÁN , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság a múlt heti, április 3ai ülésén 18 igennel és 1 nem mel általános vitára javasolta ezt az országgyűlési javaslatot. Vita alakult ki több ponton, ebből néhány gondolatot szeretnék fölvetni, és az indokokat is. Felvetődött az országgyűlési határozati javaslat időszerűsége, valamint egyáltalán a módja ennek a problémafelvetésnek. A bizottság úgy foglalt állást, hogy itt az ideje és halaszthatatlan ennek a határozatnak a meghozatala, és a formája - mint országgyűlési határozati javaslat - gyors, mert szinte azonnali választ ad a gazdák lényeges kérdést feszegető felvetésére, tehát arra, hogy a 30 százalékos kiegészítés meglesze vagy nem. Úgy gondolja a bizottság, hogy az országgyűlési határozati javaslattal a társadalom szolidaritása is kifejezésre kerül. A vidék felemelkedésének az egyik záloga lehet, hogy ez a kiegészítés megtörténik. Ugyanakkor azok az elveszett, illetve kitöltetlen termelési potenciálok, amelyek az elmúlt évtizedben nem lettek kihasználva, helyreállíthatóak. Megőrizhetők, illetve bővíthetők a munkahelyek. Egy, városi képviselőtársaimat meggyő ző érv, hogy a vidék az ország pihenőhelye lehet, és ezzel a kiegészítéssel az erősödő gazdálkodók egy jobb vidéki környezetet is ki tudnak építeni maguk körül, és esetleg a városi élettől meggyötörten ezen a vidéken nagyon kellemes helyeket találhatnak ma jd a polgártársaink. A 80100 milliárd forintos konszolidáció, amelyet a kormány az elmúlt évben meghozott, illetve meghozás alatt van, egy folyamatot fordított meg az elmúlt évtized vonatkozásában, hogy valamivel több jut a vidékre is ezekből a forrásokbó l, az európai uniós csatlakozással pedig ez a folyamat visszafordíthatatlanná válhat. Az is egy fő érv, hogy a kedvezményezett ágazatokban csak 50 százalék feletti közvetlen kifizetések esetén nem romlik a magyar gazdálkodók versenyképessége. Ezzel a kiegé szítéssel ez 55 százalékra fog emelkedni. Az elmúlt évtizedben a legjobb szándékok ellenére sem jutott annyi pénz a vidékre, mint amit szeretett volna bármelyik kormány is. Egyes térségekben a rendszerváltás óta koncentrálódik és konzerválódik a szegénység . Ennek a megfordítására, megakadályozására, ennek a folyamatnak a jó irányba való indítására is alkalmas az, ha a vidéki gazdálkodók, a gazdák megerősödnek. Fő érv volt az országgyűlési javaslat elfogadása mellett, hogy az elmúlt é vekben, '98tól nem érvényesült az agrárfejlesztésről szóló törvény, nem volt végrehajtva. Emellett időjárási okok is gyötörték a gazdálkodókat, így egy gazdaságilag kilúgozott állapotba kerültek a gazdák, és ez is egy érvvel több ahhoz, hogy erre az orszá ggyűlési határozatra és a benne foglalt 30 százalékos nemzeti kiegészítésre szükség van. Ezért a mezőgazdasági bizottság határozottan és jó szívvel ajánlja a Háznak az országgyűlési javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) E LNÖK (dr. Szájer József) : A mezőgazdasági bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Járvás István képviselő úr ismerteti. Megadom a szót. JÁRVÁS ISTVÁN , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Miniszter Úr! Az április 3án megtartott mezőgazdasági bizottsági ülésen a határozati tervezettel kapcsolatban elég érdemi vita alakult ki, mégpedig a tekintetben, hogy a koppenhágai egyezményt követően a 25 százalékos európai uniós pénzt, a
