Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
1947 kevésbé, de ha csak egy javaslat van, akkor arra az előterjesztő csak azt tudja mondani, hogy igen, vagy pedig azt, hogy nem. A kompromisszumnak ilyen módon a le hetősége valamelyest lecsökkent, azonban annak érdekében, hogy mégiscsak lehetővé tegyük az ellenzéki képviselőtársainknak is, hogy megszavazzák a javaslatot, Béki Gabriella képviselő asszony a Fidesz által is megváltoztatni javasolt paragrafusokhoz elkész ített önállóan egyegy indítványt, amelyekben megkísérelte a pártok között még meglévő vitapontokban az egyezséget elérni. Úgy gondolom, hogy ezek a javaslatok elfogadhatóak, és talán a jobboldal pártjai számára is megteremthetik az alapját annak, hogy meg szavazzák a javaslatunkat. Csak néhány kérdésre szeretnék, tisztelt képviselőtársaim, visszatérni. A Fidesz azt szerette volna, hogy ezt ne hívjuk családon belüli erőszaknak, hanem otthoni erőszaknak nevezzük, és ehhez nagyon sok érvet elmondtak. Szeretném a képviselőtársaimat tájékoztatni, hogy teljesen véletlenül az elmúlt héten az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében folyt egy vita a becsületbeli bűncselekményekről. Ezek azok a bűncselekmények, ahol a családok úgy érzik, hogy a családok becsülete védel mében szabad gyerekeket megölni vagy súlyosan megbüntetni; és ott is elhangzott, hogy vannak olyan erők, amelyek azt mondják, hogy ezeket ne hívják becsületbeli bűncselekményeknek, hanem hívják őket szégyenbűncselekményeknek, mert az pontosabban kifejezi a bűncselekmények jellegét. Ezzel mindenki egyetértett, ám azt mondták, hogy a szakma ezeket a bűncselekményeket ott becsületbűncselekménynek, itt pedig családon belüli erőszaknak nevezi el. Tehát én megértem az ezzel kapcsolatos aggályokat, azonban a szak ma ezt elnevezte, és kérem, hogy anélkül, hogy bármit ezzel gondolnánk a családról, fogadjuk el ezt a javaslatot, hogy így hívja a szakma, és úgy vélem, hogy a család együvé tartozását is védjük akkor, ha a családon belül néha előforduló agresszióval szemb en megvédjük az áldozatokat. Több javaslat érkezett azzal kapcsolatban, hogy a média milyen módon fokozza vagy járul hozzá a társadalmon belül az erőszak elszaporodásához. Valóban egyetértünk ezzel, azt hiszem, mindannyian, jó lenne ebben az ügyben valamit tenni, előrelépni, azonban, tisztelt képviselőtársaim, a parlamentnek nincs joga olyan döntést hozni, hogy mi vagy pedig a kormány hozzunk intézkedéseket a médiában tapasztalható erőszak visszaszorítására. Azonban Béki Gabriella képviselő asszony kompromi sszumos javaslatai, szerintem elfogadható javaslata pontosan azt célozza, hogy annak a kampánynak, amelyet szeretnénk indítani a családon belüli erőszak visszaszorítására, az egyik célcsoportja az írott és az elektronikus média vezetői és vezető munkatársa i legyenek annak érdekében, hogy maguk is átérezhessék azt a felelősséget, amely az egyes műsorok készítése közben rájuk is hárul. (Folyamatos zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Az ülésünket éppen vezető Harrach Péter alelnök úr arról beszélt, hogy különbséget k ell tenni a családon belüli erőszakkal szembeni, a családot központba állító és az úgynevezett feminista álláspontot képviselők között. Én ezt nem osztom, tisztelt Országgyűlés, és nagyon kérem, hogy lassan vetkőzzük le a feminista szóra tapadó pejoratív é rzéseket. A feminista nem azt jelenti, hogy ők férfigyűlölők, ők nem szeretnek családban élni, a feministák azok, akik a nők egyenjogúságáért szállnak síkra, azok a feministák, akik meg akarják védeni a női áldozatokat, és nekem meggyőződésem, hogy a szóna k ebben az értelmében nemcsak én, hanem az elnök úr és mindannyian feministák vagyunk. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésképpen szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a civil szervezeteknek, amelyek felvállalták azt, hogy a politika figyelmét felhívják err e a rendkívül súlyos problémára, igen komoly programokkal sikerült elérniük, hogy a parlament napirendre tűzze és végül szavazzon erről a kérdésről. Szeretném megköszönni pártomnak, az SZDSZnek, hogy támogatott ebben az ügyben, Vadai Ágnes képviselőtársam nak és az egész Szocialista Pártnak azt, hogy szintén mögénk állt. Nagyon