Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 10/2002-2006. ÜB (2002. november 20-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - FONT SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSIHA JUDIT, az ügyrendi bizottság elnöke:
192 Hozzászólásra megadom a szót Font Sándor úrnak, az MDF képviselőjének. FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nemrégiben, mintegy három héttel e zelőtt néhány képviselőtársunkkal Londonban jártunk egy tanulmányúton, ahol az angol parlament működését és a közéletiséget tanulmányoztuk. Az egyik előadáson az angol ügyvédi szövetség képviselője tájékoztatott bennünket sok mindenről, de különösen egy ér dekes esetről. Angliában, mint esetleg sokan tudják, a parlament döntései és az ott elhangzott gondolatok kapcsán nincs fellebbezési jog, nem lehet hova fordulni, ha valaki sérelmezi az ott elhangzottakat. Egy képviselő egy kívülálló, nem parlamenti képvis előre nézve talán még lehet, hogy bíróság előtt is megtámadható gondolatokat fejtett ki, azonban az angol jogrendszer szerint ő nem fordulhatott bírósághoz a parlamentben elhangzott kijelentések miatt. Ezért gondolta az érintett úriember, hogy élve az euró pai uniós tagságukkal, az Európai Bírósághoz fordult, ahol általános jogelvként érvényes, hogy a parlamentben elhangzott kijelentések, ha netán olyan mélységűek voltak, hogy valakit sértett, ahogy azt Salamon László mondta, bíróság előtt megtámadhatóak - a hogy ez eddig is a magyar jogrendszerben így igaz. Azonban az Európai Bíróság egy érdekes, de most már mindenféleképpen helyénvaló döntést hozott. A döntés pedig úgy szólt, hogy a képviselők véleménynyilvánítási joga előrébb való, mint a védekezéshez való jog. Ez azt jelenti, uraim, hogy úgy néz ki, hogy az Európai Unióban a képviselők véleménynyilvánítási jogánál nehéz magasabb jogot találni - ezt három héttel ezelőtt döntötte el az Európai Bíróság. Tehát amennyiben önök ezt a most megfogalmazott ügyrendi indítványukat megszavazzák, az Európai Bíróság döntésével szembemenetelnek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni az ötperce s időkeretben. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Valamennyi képviselőcsoport álláspontjának elhangzását követően frakciónként legfeljebb további egy képviselő, 33 percben hozzászólhat. Kérdezem, kíváne valaki élni ezzel a lehetőséggel. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Salamon Lászlónak, a Fideszképviselőcsoport... (Jelzésre:) Nem kíván élni a lehetőséggel a képviselő úr. Megkérdezem Csiha Judit képviselő asszonyt, ho gy kíváne élni a reakció lehetőségével. Megadom a szót. DR. CSIHA JUDIT , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak három megjegyzést szeretnék tenni; az elsőt Salamon képviselőtársamnak: ajá nlom figyelmébe a november 20ai bizottsági ülés jegyzőkönyvének 13. oldalát, ahol Avarkeszi Dezső képviselőtársam ugyanezeket az érveket már kifejtette. A másik megjegyzésem az, hogy mind a Házszabály 54. § (2) bekezdése, mind a jogállási törvény idézett szabálya nagyon világosan és egyértelműen fogalmaz, úgyhogy én nem gondolom, hogy az országgyűlési képviselőknek kellene ezeket a szabályokat csűrnicsavarni, és elferdíteni a tartalmukat. Az angol példára pedig csak annyi megjegyzésem van, hogy valóban ne m lehet bírósághoz fordulni a parlamentben történtek okán, viszont a parlament éppen ennek érdekében hozta létre azt a becsületbíróságra emlékeztető fórumát, az etikai bizottságát, ahol az ilyen jogsérelmek bizony orvosolhatók. Köszönöm szépen. (Taps a kor mányzó pártok padsoraiban.)
