Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
1857 Fentiekre tekintettel üdvözölhető a kormány törvényjavaslatban is tükröződő szándéka, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. törvényi működési környezetét úgy javasolja átalakítani, h ogy az európai uniós csatlakozást követően is szolgálni tudja a magyar gazdaság fejlesztésének céljait, és én úgy vélem, hogy ez a leglényegesebb része ennek a törvénymódosításnak, konform próbál lenni az EUs elvárásokkal, lehetőséget próbál teremteni az EUkapcsolatokban való törvényes, átlátható és prudens közreműködésre. Tisztelt Országgyűlés! A Fejlesztési Bank Rt.ről szóló törvény módosítása gazdaságstratégiai szempontból is fontos lépés, mivel Európa szinte minden országában a kormá nyok, az állam tulajdonában levő fejlesztési intézmények, bankok katalizátor szerepét is felhasználják a versenyképesség erősítéséhez. Mint ahogy az a kormányprogramban is megfogalmazást nyert, ahhoz, hogy a bank betöltse ezt a szerepét, a költségvetési ko ckázatok szempontjából átláthatóvá kell tenni és működési feltételeit az általános piaci feltételekhez kell igazítani. Lényeges kérdés, hogy ezzel párhuzamosan az Unió államháztartási számbavételi rendszerének is meg kell felelnie. Úgy gondoljuk, hogy a je lenleg hatályos törvény széles kivételi szabályt tartalmaz az MFB Rt. működése szempontjából a kereskedelmi bankokhoz képest. Így a bank nem kényszerül rá, hogy az adófizető polgárok pénzével is úgy gazdálkodjon, mint a kereskedelmi bankok a betétesek pénz ével. Álláspontunk szerint a még megmaradó kivételi szabályok csak kismértékben térnek el a kereskedelmi bankokra érvényes követelményektől, és csak azokon a területeken, ahol az állami fejlesztési banki követelmények ezt indokolttá teszik, és ismét hangsú lyozom, összhangban vannak az európai uniós gyakorlattal. Jelentős változásnak tartjuk, hogy a törvényben kimondásra kerül, hogy a Fejlesztési Bank Rt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, ha annak visszafizetése, megtérülése a vállaláskor rendelkezésre álló i nformációk alapján biztosított. Ez a változás nem jelenti a profitkövetelmények erősödését, de orientálja a bank működésében a megtérülés követelményének érvényre jutását, így minden reményünk megvan, hogy a jövőben nem fordul elő olyan helyzet, mint az el múlt év végén, amikor is a bank veszteségeinek rendezésére több mint 60 milliárd forintot kellett fordítani. Fontosnak tartjuk, hogy az elmúlt hónapokban a kereskedelmi bankrendszerrel újrafogalmazott partneri viszony tovább erősödjön, és a Fejlesztési Ban k csak olyan területeken finanszírozzon önállóan, ami a kereskedelmi bankok számára nem hat piaczavaróan, tehát a kereskedelmi bankok piaci működését nem zavarja meg. Ezt szolgálja az is, hogy a törvény a jövőben nem teszi lehetővé, hogy a Magyar Fejleszté si Bank éven belüli finanszírozásokat hajtson végre, sőt, a törvény ki is emeli a közép- és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek nyújtását. Fontosnak tartjuk, hogy az eddigi, döntően államot helyettesítő szerepében fellépő bank - ahogy ezt a jelen törvénymó dosítás 1. §a is tartalmazza - tevékenységének központjában a magyarországi székhelyű gazdálkodószervezetek, ezen belül is a kis- és középvállalkozások beruházásainak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozását lássa el. Szólni kell arról, a törvényi kerete k változtatása mellett fontos, hogy a kormány olyan célokat, működési környezetet biztosítson, melyben a törvényalkotók akaratán túl a valós üzleti működésben is garanciát ad a bank működéséhez. Úgy ítéljük meg, hogy a kormány által februárban elfogadott s tratégiai irányelvek lehetőséget teremtenek arra, hogy a bank biztosítani tudja a hazai vállalkozók, elsősorban a kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú és viszonylag olcsó fejlesztési forrásokkal való ellátását. Biztosítani tudja azt, hogy az elmúlt é vtizedben kialakult vállalkozói tőkehiányt a fejlesztési tőkefinanszírozás intézményének bevezetésével mérsékelje. Biztosítani tudja, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények forrásai, ezen belül is az Európai Unió és a pénzügyi intézményeitől bevonható forr ások jelentősen hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez még a csatlakozást megelőzően, de azt követően is. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Európaterv részeként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kezdeményezett 150 milliárd forintos, 15 éves lejáratú beruházási hitelprogram már az új bank működésének egyik meghatározó új eleme. Fontosnak tartjuk, hogy a kormány
