Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ERIKA (MSZP):
1846 Örömmel tudom elmond ani, hogy volt szakképző intézmény - egy gimnáziumnak és szakközépiskolának voltam az igazgatója 17 évig , a nemzetközi porondon is nagyon jól megállta a helyét, a nemzetközi tanirodai konferencián 2000ben európai rangsorban a második helyen szerepelt. T ehát a gyakorlat ezt bizonyítja. Kérjük továbbra is a kollégák ilyen szakmai munkáját. Köszönöm a türelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Balogh Miklós úr, az MSZP képviselője. DR. BALOGH MIKLÓS ( MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Megtiszteltetésnek veszem, hogy Stolár Mihály képviselőtársam a Fidesz padsoraiból figyelemmel kíséri a hozzászólásainkat, és nagyon örülök, hogy egyetértünk, és elnézést kérek, hogyha félreértettem. Akkor igaza van Földes i Zoltán kollégámnak, hogy ezekben az ügyekben úgy látszik, alakul a konszenzus. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Németh Erika asszony, az MSZP képviselője. NÉMETH ERIKA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1997. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztést több szempontból időszerűnek és jónak tartom. A kor követelményei mindig magukkal hozzák a korszerűsítés, a pontosítás, a változtatás igényét; a gazdaság szerkezetében, a gazdaság szereplőinek összetételében és a szakképzésben közreműködők körében tapasztalható változások következtében indokolt, hogy e törvény most több ponton módosuljon. A törvénytervezet figyelembe veszi az uniós csatlakozással együtt jár ó szakképzési elvárásokat, szabályozni törekszik olyan területeket is, amelyek eddig e törvény hatókörén kívül estek. Az elmúlt tíz évben munkahelyek sokasága jött létre az országban, amelyek között szép számban találhatók komoly tőkeerővel rendelkező váll alkozások. Ezek azok, amelyek szolgálhatják a korszerű szakképzést is. Ugyanakkor a szakképzésben közreműködnek kényszervállalkozások is, amelyek néhány munkaerőt foglalkoztatnak, és kis számú tanuló képzését tudják vállalni. A szakképzéssel hivatásszerűen foglalkozóktól tudom, hogy az ilyen vállalkozásokban gyakorta sem a technikai, sem a személyi feltételek nem adottak a korszerű szakképzéshez. Felelősséggel állították tehát, hogy a szakképzés iránt elkötelezett, kiváló feltételekkel rendelkező munkahelye k mellett nagy számban vannak felkészületlen, szerény adottságokkal rendelkezők is, akik azért választják e tevékenységet, mert ezzel munkaerőt lehet kiváltani és megtakarítani, viszonylag csekély pénzügyigazdasági kockázattal, nem ritkán alacsony színvon alú tanulóképzés, a tanulóval történő nem megfelelő szakmai foglalkozás mellett. Ezért fontos, hogy az iskola folyamatosan figyelemmel kísérni, segíteni tudja a vállalkozóknál folyó szakképzést. Jó, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat e tekintetben megfo galmaz szakmai elvárásokat, és elhelyez kötelező garanciákat. Ami a szakképzés elméleti helyeit illeti, képzőhelyek sokasága működik, amelyek között az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzőhelyek egyaránt megtalálhatók. Ezek adottságaiban, kínál atában is lényeges eltérések vannak. Ebből az is következik, hogy a kibocsátott munkaerő nagyon különböző színvonalú ismeretekkel rendelkezik, hiszen nagyon eltérő mélységű felkészítésben részesül. Ennek folyamatos rendezésére irányuló szándék e törvényjav aslatban szintén felfedezhető, amit a szakmai körök szintén támogatnak. A törvénymódosítás pozitívuma tehát az a törekvés, többek között a gazdaság szereplőinek integrálásával, amelynek nyomán a szakképesítéssel rendelkezők az eddigieknél sikeresebben ille szkedhetnek be a munkaerőpiacra. Ugyancsak a szakmai körök véleményét tolmácsolom, akik jónak tartják, hogy szerepel a törvénymódosításban a köztes vizsga lehetőségéről és beszámíthatóságáról szóló rész, a munkavégzéshez szükséges kompetencia mérésére, a s zintvizsgák
