Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1832 Nem old meg a tervezet a jogharmonizációból adódó problémákat. A középfok, illetve a felsőfok által működtetett ilyen irányú szakképzéseket illetően a legfőbb gond az, hogy az egyik esetben a középiskolai fejkvóta és a tanulói jogviszony, m íg a másik esetben a felsőfoknak megfelelő fejkvóta és hallgatói jogviszony van életben. Ez a kettő egymásnak feszül, és a törvényjavaslat nem oldja fel ezt az ellentmondást. A törvényjavaslat a szakképzésben tanulói szerződés alapján részt vevő tanulókat megillető pénzbeli juttatás mértékét módosítja. Az iskolai tanműhelyekben gyakorlatukat teljesítő tanulók részére továbbra sem áll rendelkezésre pénzbeli juttatás, ösztöndíj. Ez továbbra is hátrányosan érinti a gyakorlati foglalkozásukat itt teljesítő tanu lókat, ők továbbra is ösztöndíj nélkül dolgoznak. A gazdasági kamarák több évre visszamenő ellenőrzési adatai bizonyítják, hogy a munkahelyi körülmények között folyó gyakorlati oktatásnak komoly hiányosságai vannak, minden esetben a tanulók kárára. Komoly kérdés tehát, hogy ha ezek után szakmai vizsgáról beszélünk, ha már gyakorlati képzésről is beszélünk, akkor vajon ezeket ki szervezheti. Pontosan leszabályozzuke, hogy kik ezek a szervező intézmények, és egyáltalán utána kik szervezhetnek vizsgát? Emléke zzenek vissza, képviselőtársaim, a szakképzési törvény tervezetében a vizsgaszervezés és a szakmai gyakorlat szervezése egymástól függetlenedik, később azonban mégis egybemosódik. Az szervezhet vizsgát, aki képzőhellyel is rendelkezik. Ezt szükséges lenne egymástól elhatárolni mindenképpen. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy magazinújságot olvasva érdekes megállapításokra lettem figyelmes: drámaian rossz Magyarországon a szakképzett munkaerő kínálata, ez már az újabb invesztíciókat is akadályozza - állapította meg német befektetői véleményeket összegezve a NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. A szakképzettség miatti probléma a gazdaság szerkezetéből adódik. A mizériáért a magyarországi szakképzési rendszer és annak gyakorlata a felelős. Itt van tehát a nag y gond. Magyarországon ma nem tud letelepedni az új külföldi tőke, a magyar termelői vállalkozások nem tudnak megerősödni, nincs megfelelően képzett munkaerő. Magyarországon a fejletlen munkaerők, bocsánat, fejletlen régiók felzárkózásának egyik feltétele a szakképzett munkaerő megléte, már az ipartelepítés előtt. A szakképzést - és ebben eltérő a véleményünk a kormánypártokkal - nem lehet ráereszteni a piacra, nem lehet a piaccal szabályoztatni. Az államnak kötelessége olyan környezetet teremteni, amelyben a gazdaság meg tud erősödni. Ennek feltétele a szakemberek előre képzése, hiszen ha jó az alapképzés, akkor a szakemberek a pillanatnyi igényeknek megfelelően gyorsan átképezhetők. Ha nincs alapképzés, nem lehet átképezni senkit sem. Ha a fentiek igazak, akkor a szakképzés egész rendszerét át kellene tekinteni, és az új kihívásokra valódi választ adó szabályozást kellene alkotni. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a törvény nem kíván koncepcionálisan átalakítani egy egész rendszert, pedig, tisztelt államtitká r úr, tisztelt képviselőtársaim, ezzel előbbutóbb számolnunk kellene. Számolnunk kellene azzal, hogy a szakképzés egész rendszerét meg kell reformálni. Számolnunk kell azzal, hogy gondoskodnunk kell azokról a diákokról is, akikről egyébként Horn Gábor bes zélt, akik jelenleg a szakiskolákba járnak, korábban szakmunkásképzőkbe jártak, akik a társadalom legszegényebb rétegeihez tartozó családok gyermekei. Ha róluk nem gondoskodunk, ha az ő kezükbe nem adunk idejekorán szakmát, és ezt a szakképzési törvényben később nem szabályozzuk, akkor semmit sem érünk el ezzel. Tehát ez a következő egykét év nagy kihívása lesz. Mindezektől függetlenül frakciónk számos módosító indítványával igyekszik ezt a törvényt helyes irányba terelgetni; még nem koncepcionálisan próbá lja a törvényt megváltoztatni, erre nincs is módunk, de számos részletében próbálja megváltoztatni. Jó munkát kívánva a kormánypártoknak, javasolva, hogy fogadják el módosító indítványainkat, ezt a törvényt alapvetően jónak tartjuk, némi átdolgozással elfo gadjuk. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
