Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÁRPÁTI ZSUZSA, az egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
1815 tekintetében viszont szavazáskor is megnyilvánult a konszenzus, hiszen az oktatási és tudományos bi zottság egyhangú szavazással nyilvánította a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kárpáti Zsuzsa képviselő asszonynak, az egészségügyi b izottság előadójának. Önt illeti a szó. KÁRPÁTI ZSUZSA , az egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az egészségügyi bizottság 2003. március 26án megtárgyalta a T/2701. számú törvényjavaslatot. A bizottság a s zakképzésről szóló törvényjavaslat módosítását általános vitára alkalmasnak tartotta, a bizottsági vitában azonban az egészségügyi képzés rendszerével összefüggésben lényeges felvetések hangzottak el. A felvetések fő eleme, hogy az egészségügyi szakdolgozó k és az egészségügyi és szociális ágazat képzési rendszerére is választ adó módosítása szükséges a szakképzési törvénynek. A törvénymódosítás alapvető céljával, hogy a közoktatás, felsőoktatás és a felnőttképzés közötti összhang megteremtését segítse elő a törvényjavaslat, a bizottság egyetértett. A törvényben megjelenő új elemek közül a gyakorlati képzés, a tanulói szerződés intézménye és a gazdasági kamara kompetenciája váltott ki a tárca képviselőjével egy kisebb vitát. Az egészségügyi és szociális ágaza t gyakorlati képzésének szabályozott és finanszírozható feltételeit a bizottság abban látta biztosítani, hogy az anyagi jogszabályban, nevezetesen a szakképzésről szóló törvényben kerüljön definiálásra gyakorlati képző helyként például a kórházi demonstrác iós terem. Az egészségügy viszonylagos alulfinanszírozása miatt ugyanis nem megoldott a gyakorlati képzés és az elméleti képzés összhangja. Ezt Németországban, ahol megteremtették, egyébként duális szakképzési rendszernek hívják, csak megjegyzésként mondom . Az egészségügyi és szociális ágazatban e területen módosító indítványokkal szükséges az összhangot a törvényjavaslatban megteremteni. A gyakorlati képzésben részt vevő egészségügyi intézményeket, elsősorban kórházakat, járóbetegszakrendelőket olyan öszt önző forrásokkal kell ellátni, amelyek biztosítani tudják a törvénymódosításban is megjelenő európai színvonalú képzettség kialakulását. A tanulószerződés egészségügyi és szociális ágazatban történő alkalmazását jelen formájában aggályosnak tartotta a bizo ttság, mert az egészségügyben és a szociális szektorban megindult gazdasági folyamatokat a jogszabály figyelmen kívül hagyja, hiszen a kórházakat, járóbetegszakrendelőket olyan gazdálkodó szervnek tekinti, amely költségvetési szerv, ergo nem kell, nem köt elező tanulói szerződést kötni. Örömmel nyugtázta ugyanakkor a bizottság, hogy a szakképzésért felelős miniszterek kompetenciaköre nőtt saját ágazati szakképesítéseik meghatározásának a vonatkozásában. Üdvözölte a bizottság, hogy a szakképzési törvény a fe lsőfokú oktatási intézményben megszerzett ismereteket is értékként kezeli, és lehetőséget ad az ott megszerzett tudás beszámítására. A bizottság jelezte, hogy módosító indítványokkal készül javítani a szakképzési törvényjavaslatot, hogy az egészségügyi és szociális ágazatra is megfelelő módon alkalmazható legyen az általános anyagi jogszabály. A bizottság 10 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára ajánlja a parlamentnek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK ( dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Puszta Béla képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának. (10.00)
