Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József):
1797 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország ünnepnapjaként jegyzi fel a történetírás 2003. március 23át, dr. BatthyányStrattmann László boldoggá avatásának napját. Szerte a világban felfigyeltek az em berek egy magyar város, Körmend nevére, ezért engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a város polgármestereként néhány gondolattal én is megemlékezzek a boldoggá avatott életútjáról. Batthyány László életét, tudását és vagyonát orvosként a legszegény ebbek gyógyítására, szolgálatára szentelte köpcsényi és körmendi kórházában. A betegben Krisztust látta, és legnagyobb sikerének a beteg gyógyulását tekintette. A szegények orvosa 1919 végétől fokozatosan költözött át Köpcsényből Körmendre. A trianoni béke szerződést követően köpcsényi kórházát 30 évre átadta az új burgenlandi tartománynak, csak azt kötötte ki, hogy amikor ott jár a kórházban, operálhasson. Körmenden szinte mindent elölről kellett kezdenie. Felmérve az adottságokat és igényeket, városunkban kimondottan a szemgyógyításra rendezkedett be. Nem épített új kórházat. A kastély egyik melléképületét alakíttatta át szemkórháznak. A körmendi vár attól kezdve, hogy a herceg a Strattmannhitbizományt átvette, valójában középület lett. Nyitva volt mindenk i számára, és százával jártak oda nemcsak a szembetegek, nemcsak a testi betegek, hanem az életnek nyomorékjai, akik itt mindig megértő orvost, atyát és nevelőt találtak. Arról, hogy a betegek hogyan vélekedtek róla, érdemes felidéznünk egy 1924ből való r iportot, amely a Reggel című újságban jelent meg. “Egy esztergomi beteg, egyszerű paraszti ember távozáskor így búcsúzott a hercegorvostól: kár, hogy nem pap a kegyelmes úr, mert különb embert igazán nem lehetne keríteni hozzánk hercegprímásnak. Amire egy pécsi beteg ezzel tetézte a dolgot: úgyse nyernénk vele sokat, mert hamarosan elvinnék római pápának.” A gondolkodó, a történéseket felelősséggel szemlélő férfi már 1926ban kitapintja azokat a problémákat, amelyek egy évtized múlva a második világháború kirobbanásához vezetnek. “Mindenütt Isten nélkül akarnak élni, pedig hát, te szegény ember, nélküle csak poklot teremtesz a Földön… s ha Isten elveszett, minden elveszett.” - vallotta. Aggódott, s nem ok nélkül, a fiatalok jövőjéért, a családok sorsának al akulásáért, a női méltóság lezüllesztése miatt. “Borzasztóak az emberek erkölcsi fogalmai - mondja , azt akarják, hogy az ifjúság tombolja ki magát. Mintha azt mondanák valakinek: sorra kell kóstolnia a patika méregszekrényét, hogy később ne vegyen be mér get.” Nem volt tehetetlen szemlélője az eseményeknek, már megszokta, hogy szüntelenül imádkozzék, és ezt a hatékony fegyvert ajánlja barátainak, kortársainak. Egyik fia mondta róla: “Apám számára első volt a Jóisten, utána pedig a család.” Sajnos csak tíz évet gyógyított Körmenden, így áll előttünk az imádkozó világi hívő, a felebarátaiért élő orvos, a példás családapa, aki az életszentség magaslatára emelkedett, s akinek példájára ma is nagy szüksége van a világnak. (23.00) Hosszú évtizedek teltek el azóta . Dr. BatthyányStrattmann Lászlót Őszentsége a pápa 2003. március 23án a boldogok sorába emelte. Hazánkat a szertartáson a köztársasági elnök képviselte. Jó volt ezekben a napokban ott magyarnak és körmendinek lenni. Büszkék vagyunk arra, hogy a szegénye k orvosa földi küldetését az országban és városunkban teljesítette ki. Körmend a katolikus hívők tízezreivel, millióival együtt hónapokon át készült az ünnepre, a boldoggá avatás eseményére. Szeretnénk, ha városunk az elkövetkezendő években méltó helyszíne lenne Batthyány László kultuszának, és minél többen ismernék meg az ő életét, munkásságát, hősiességét, szentségét. Ugyanakkor méltóak is akarunk lenni a gyógyító, imádkozó ember üzenetéhez, és nem hivalkodásban, pompában, hanem az egyszerű emberekért bec sülettel végzett munkában kívánunk követői lenni. Fidelitate et caritate - hűséggel és szeretettel, az ő jelmondata szerint. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) :
