Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz):
1730 legfontosabb szempontok, ugyanakkor a törvény általános megismerése során azt tapasztaltuk, hogy nem a fogyasztók, hanem elsősorban a szolgáltatók és a nagy multinacionális cégek érdekeit tartották szem előtt. Aztán, visszatérve az előterjesztő inte lmeire: fogyasztóbarát hogyan lehet egy törvény, amely önmagában hordozza a gázáremelést, amelyről tudomásunk van, hiszen a kormány döntött róla, hogy május 15én lesz egy 12 százalékos áremelés. Aztán a miniszter úr, bár a kérésnek megfelelően igyekszem n em beszélni róla, azt mondta, tulajdonképpen ez a törvény azt is előirányozza, hogy a fogyasztókat megóvja az indokolatlan - hangsúlyozom: az indokolatlan - gázáremelésektől; tehát ő is beszélt gázáremelésekről. Nem kevesebb célt tűzött ki tehát a törvényt ervezet maga elé, mint hogy a leendő törvény a fogyasztókat megóvja az indokolatlan áremeléstől. Én egy kicsit megfordítanám ezt a gondolkodásmódot: azt érzékelem, hogy nem történik más, mint a törvény megszületése után az arra hivatott szervezeteknek egy gázáremelést indokolni kell, és ha úgy fogalmazunk, hogy indokolatlan gázáremeléstől védi a fogyasztókat, akkor semmi mást nem kell tennünk, csak megfelelő indokokat találni a gázáremelésre. Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, mindamellett, hogy tisztában vag yunk vele, hogy öt kormányrendelet és tizenöt miniszteri rendelet fogja kísérni majd ezt a törvényt, és ha figyelembe vesszük az előterjesztők által is többször aláhúzott és hangsúlyozottan megjegyzett tételt, hogy a tavaszi ülésszaknak vagy az idei eszten dőnek az egyik legjelentősebb törvényéről van szó… - ezeket a kormányrendeleteket vagy ezeknek legalább a címét, ami majd követni fogja ezt a törvényt, megismertük volna. (17.50) Az elmúlt héten körvonalazódott Szalay államtitkár úr hozzászólásában, amit k épviselőként tett meg, nem államtitkárként, hogy bevezetésre kerül egy tömbtarifarendszer az ősz folyamán, ennek az elemeiről beszélt. Amikor erről szó volt, akkor indoklásként elmondta, hogy foglalkozott az előterjesztő, tehát a kormány azzal, hogy megpró báljanak egy olyan rendszert bevezetni, amely kompenzációra épül, és elsősorban a szociális szempontokat igyekszik figyelembe venni. Mi úgy gondoljuk, hogy ezen a területen ez a megközelítés a jó. Ugyanakkor az államtitkár úr elmondta, hogy sokszor nekivág tak ennek a kérdésnek, de egy olyan rendszert nem tudtak kidolgozni, amely minden kompenzációs, minden szociális szempontnak megfelelt volna. Ezért választották az úgynevezett tömbtarifarendszert. Tehát itt szembesülhetünk azzal, tisztelt Ház, hogy a kormá ny a nehezebb vagy az igazságosabb megoldás helyett a könnyebb megoldást választotta, amikor a tömbtarifarendszerhez nyúlt. Elfogadom azt, hogy nem könnyű egy kompenzációs rendszert kiépíteni, de azt már nem fogadom el, hogy ha nem tudunk egy problémát meg oldani, akkor nem a jobb és a fogyasztók számára barátságosabb megoldás irányába mozdulunk el, hanem elmozdulunk egy könnyebb megoldás irányába, amely kicsit technokrata szemléletű, mert kizárólag a fogyasztás mértékét veszi az egyetlen szempontnak, ki men nyit fogyaszt, aszerint fizeti a megfelelő tarifát. Ha ezt nem egészítjük ki és nem garantáljuk kormányzati szinten olyan kompenzációs rendszerrel, amely talán közelít a valósághoz, akkor önmagában ez egy - finoman fogalmazva is - szívtelen rendszer lesz. Tisztelettel kérjük a kormányt országgyűlési képviselőként, és gondolom, főleg azok a képviselők egyetértenek velem, akik ezekkel a kérdésekkel akár a gazdasági bizottságban vagy egyéb bizottságokban részletesen foglalkoznak, hogy szíveskedjenek minél hama rabb rendelkezésünkre bocsátani ezeket a tervezeteket vagy ezeket a rendeleteket, mert nyilvánvalóan nyugodt szívvel akkor tudunk egy törvénytervezetre vagy annak egyes pontjaira igent mondani, ha a kapcsolódó rendeletekkel is tisztában vagyunk. Ezt nyilvá n azzal a megközelítéssel is mondhatnám, hogy tudom, sok esetben előfordult már 1990 óta ebben a parlamentben, hogy nagy horderejű törvény megalkotása előtt nem készült olyan hatástanulmány, amely megismerhető az országgyűlési képviselők számára, és ebből a hatástanulmányból sok következtetést le lehet vonni. Tisztelettel
