Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1725 Elfogadható volt az ellenzéki képviselők részéről az a felvetés is, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény 2 . §a új (9) bekezdésében pontosításra kerüljön azon államháztartáson kívüli szerződő felek köre, akik magánjogi szerződést kötöttek az államháztartási szervezetekkel. Az EUtámogatások szabályszerű felhasználására vonatkozó számadási kötelezettség beépíté sét is támogatja a kormány az államháztartási törvényben. Helyesnek tűnik a polgári törvénykönyvben a Ptk. 81. §ában az üzleti titok fogalmának pontosítása, mert az a magánjogi fogalom használatát jobban követi. Az adatvédelmi törvény 19. §ából viszont e zzel összefüggésben el kell hagyni az indokolatlanul párhuzamos szabályozást eredményező ismétléseket. A kormány által nem támogatott indítványok közül jó néhány olyan van, melyek céljával, indítékaival egyet lehet érteni. Ezek esetében kapcsolódó, illetve bizottsági módosító javaslatok benyújtására került sor a kodifikációs követelmények teljesítése érdekében, vagy amiatt, hogy az indítvány átdolgozott szövegezéssel vagy a törvényjavaslatban más helyen elhelyezve az eredeti törvényjavaslatnál jobb szabályo zást eredményezzen. A felsorolásból is látható, hogy bár a törvényjavaslathoz, a széles körű egyeztetésekre is tekintettel viszonylag kevés számú módosító javaslat érkezett, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők részérő l ezek jelentős része elfogadást nyert, és komoly segítséget jelent a törvény céljának még pontosabb érvényesüléséhez, rendelkezéseinek majdani hatályosulásához. Ezúton is szeretném megköszönni a javaslatokat előterjesztő képviselőknek azt, hogy segítségük kel előreláthatólag a törvényjavaslatban szereplő kétharmados szavazást igénylő törvényrészek is támogatást nyernek. Van néhány olyan módosító javaslat is, amelyek támogatását a kormány azért nem tartja indokoltnak, mert az azokban foglaltakkal kapcsolatba n jogi aggályok fogalmazhatók meg. Így nem javasolja a kormány támogatásra például azokat az indítványokat, melyek a hatályos szabályozáshoz képest visszalépést jelentenének a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás követelményei tekintetében, tovább á amelyek olyan törvényi rendelkezések korrekcióját tartanák szükségesnek, melyeket a benyújtott törvényjavaslat nem érintett, vagy pedig az indítvány konkrét célja a törvényjavaslat tematikájába nem illeszthető, illetve alaposabb szakmai előkészítést, tár sadalmi érdekképviseleti egyeztetést igényel. Így nem támogatható például az az indítvány, mely az önkormányzatoknak csak törvény által megállapított közfeladatra tenné lehetővé közalapítvány létrehozását, hiszen ezzel a közfeladat helyi szinten történő ki tűzésének lehetősége veszne el. Nem lehet egyetérteni azzal az indítvánnyal sem, amely azt célozza, hogy az ügyvédi iroda nevében ne szerepelhessen az állami vezetővé kinevezett tag családi neve e tisztségének megszűnéséig. A módosító javaslat nem alkalmas a kívánt cél elérésére. Nem támogatható az az indítvány sem, amely a közalapítványoknál a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok határozott időre történő kinevezését tenné főszabállyá úgy, hogy a kinevezést az alapító bármikor visszavonhatná. A közalapí tványi szabályozás konstrukciója arra épül, hogy ez a szervezet elválik az alapítótól, az alapítvány a rábízott közfeladatot a kuratórium irányítása és felelőssége mellett látja el. Így ha az alapító bármikor indokolás nélkül visszavonhatná a kuratóriumot, ez az alapítványi szabályozás lényegét változtatná meg, annak teljes átalakítását igényelné. Amennyiben egyegy konkrét esetben az alapító számára a közalapítványi szabályozás túlzott kötöttséget jelent, a közfeladatok költségvetési szerv vagy közhasznú t ársaság útján való ellátását célszerű választani. A módosító javaslatok közül különös figyelmet érdemelnek azok, melyek az önkormányzatok vállalkozásalapításának, részesedésszerzésének törvényi korlátait, illetve a többségi részesedésükkel működő társasága ik működésének átláthatóbbá tételére irányuló szabályrendszert érintik. Elfogadhatók a kormánypárti és az ellenzéki képviselők részéről azok az érvek, melyek az önkormányzati autonómia szem előtt tartásával indítványozzák, hogy ne legyenek a
