Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - Farkas Sándor (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Disznóság a sertéstartókkal szemben” címmel - FARKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
1681 FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Egyetértve a délalföldi gazdákkal, akik meg fogalmazása szerint most már aztán betelt a pohár, úgy vélem, tényleg ideje lenne a kormánynak tenni valamit a sertéspiacon jelenleg uralkodó káosz megszüntetésére, már csak azért is, mert a sertés hónapok óta lenyomott felvásárlási ára nem csupán e térség nek a lakóit érinti érzékenyen, hanem minden olyan magyar háztartást, ahol a jószágtartás ad némi kiegészítő jövedelmet. Nemcsak elfogadhatatlan, de gusztustalan, sőt - hogy stílszerű legyek - egyenesen disznóság, ahogy a vidéken élő sertéstartó gazdákkal kényükkedvük szerint szórakozhatnak a húsfeldolgozók. Ezek az emberek végső elkeseredésükben most az utakra készültek, és a hétvégén kivonultak. Azokat a magyar parasztembereket, akiket a leleményességük, a szorgalmuk, továbbá a szaktudásuk alapján az uni ós gazdák méltán tekintenek máris versenytársuknak, akik nem halat és nem hálót kérnek, hanem csak azt, hogy engedjék őket a víz közelébe, demonstrálásra kényszeríti a kormány? Hol van itt a sokat emlegetett szociális érzékenység, tisztelt miniszter úr? (K özbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Micsoda dolog az, hogy a dán befektető már ott szemléli a gádorosi határt a 40 ezer sertés kibocsátására alkalmas telepének az építéséhez, miközben a magyar gazdának felkopik az álla a már megalázó 190 forintos kilog rammonkénti felvásárlási áron? Ki fogja ezeknek az embereknek pótolni a kiesett jövedelmét, ha a környék jelenlegi hústermelői kapacitását egyetlen külföldi érdekeltségű cég fogja az önök asszisztálása mellett a jövőben megtermelni? Tisztelt Miniszter Úr! Számolnak önök azzal, hogy hány település önkormányzatát sodorják a csőd közelébe, ha az emberek ezrei állnak majd sorba a segélyért? Azok, akik eleddig, ha szerényen is, de eltartották magukat és a családjukat a háztáji állattenyész tésből? A magyar parasztember gazdálkodni akar, teszi a kötelességét, de tisztában van a jogaival is. Az elmúlt egy héten több fórumon, így a nagymágocsi fórumon három kérést fogalmaztak meg, amelyeket szeretnék tolmácsolni ön felé: 1. A kormányzat azonnal i hatállyal 265 forintos egységáron vásárolja fel a feldolgozásra alkalmas sertéseket. 2. A felvásárolt sertéseket bérvágásként dolgoztassa fel a húsipari cégekkel. 3. Az ebből készült termékeket a közelgő húsvéti ünnepek előtt önköltségi áron értékesítse a fogyasztóknak. A délalföldi sertéstenyésztők álláspontja szerint félő, hogy a sertéságazat összeomlása veszélybe sodorhatja még az európai uniós népszavazás eredményét is. Kérem a tisztelt miniszter urat, emlékezzen arra: “cselekedni, most és mindenkiér t”. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Öné a szó. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és v idékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy senkit sem kényszerítünk demonstrációra, és természetesen nem örülünk a sertéspiacon kialakult helyzetnek. A kormány a z idei esztendőben 13 milliárd forintot fordít a sertéspiac egyensúlyban tartására a termelők jövedelmének biztosítása érdekében. Ez a legnagyobb részarány, amit a piacra jutási támogatásból egyegy ágazatnak juttatunk. Ezt olyan formában használjuk fel, a hogy a termékpálya szereplőit képviselő Vágóállat és Hús Terméktanáccsal erről még a tavalyi év végén, illetve bizonyos kényszerek miatt januárban újra megállapodtunk, tehát közösen próbáltuk meg a helyzetet rendezni. A piaci zavar alapvető oka a nemzetköz i piacokon meglévő óriási túlkínálat, és ennek következtében
