Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1674 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Burány Sándor f oglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter úrnak. Miniszter úr! BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos problémára hívta fel képviselőtársunk a figyelmünket , és ez jó alkalom arra, hogy a foglalkoztatáspolitika tendenciáiról, a foglalkoztatottság alakulásáról beszéljünk az Országgyűlésben, hiszen ez olyan fontosságú kérdés, amiről nem lehet eleget beszélni. Először is szeretném leszögezni, hogy az általános t endenciák Magyarországon kedvező képet mutatnak, hiszen éppen a minap tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb számait. A legfrissebb számok tanúsága szerint Magyarországon ma 64 ezer emberrel több dolgozik, mint az egy évvel korábbi idősz akban, az előző kormány idején. Az általános tendencia tehát az, hogy az erőfeszítéseknek és a kedvező folyamatoknak hála, a foglalkoztatottság egy év alatt 64 ezer fővel bővült. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) Ez tehát a legfontosabb és legkedvező bb tendencia. Tudjuk ugyanakkor, hogy ez az összkép az ország különböző régióiban más és más tendenciát takar, és ezekre a külön problémákra külön megoldásokat kell kidolgozni. Ilyen kedvezőtlen tendencia, hogy egyes térségekben munkaerőleépítések követke znek be. Ez történik jelenleg kedvezőtlen módon Székesfehérvár környékén is. Ugyanakkor szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy itt is egy hosszabb távú folyamatról van szó, nem ezelőtt egy héttel, még csak nem is egy hónappal, még csak nem is egy évvel ezelőtt kezdődtek el ezek a kedvezőtlen tendenciák. Emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy például az ezer főt foglalkoztató Mannesman Sárbogárdról 2000ben távozott, akkor szüntette meg a termelését. Ez téma volt az előző Országgyűlésben is, tisztelt képviselőtársaim, hogy csak egy példát említsek, Szabados Tamás képviselőtársunk két ízben is felhívta az előző kormány idején a figyelmet a térségében tapasztalható ezen kedvezőtlen tendenciákra. Örültem volna, ha akkor is hasonló konstruktivitást tapasz talhattunk volna a másik oldalról. De jobb később, mint soha, való igaz, hogy egy létező probléma, és függetlenül attól, hogy nem most kezdődött, a problémákkal nekünk kell szembenézni. Éppen az a tény, amit képviselőtársunk is említett, világít rá az egyi k legfontosabb problémára, ami mögött egy kedvező tendencia van, de kedvezőtlen problémát jelent. A kedvező tendencia az ugyanis, hogy lassan átalakul a munkaerőpiac, a cégek egyre inkább a szakképzett munkaerőt keresik. Ez kedvező tendencia, hiszen jelzi, hogy ma már a versenyképességben a szakképzettség a legdöntőbb momentum, és ez egyúttal magasabb béreket is jelent természetesen. Az ominózus cégek esetében viszont az elbocsátott munkaerő jelentős része, mintegy kétharmada betanított munkás, 8 általánost végzett betanított munkás, és éppen ez hívja fel a figyelmet a képzés, az átképzés, az élethosszig való tanulás stratégiai fontosságára. Ez egy nagyon fontos terület, a munkaerőpiaci képzésre ez évben 442 millió forintot kívánunk költeni, tisztában vagyu nk tehát a helyzet fontosságával és súlyosságával is. Azt is szeretném elmondani, hogy aktív munkaerőpiaci eszközökkel is segítjük az átalakítást, hiszen kihelyezett irodákat működtetünk a legtöbb esetben ilyen cégeknél, hogy minél gyorsabban a távozni ké nyszerülő munkásoknak új munkahelyeket ajánljunk föl. Végül, de elsősorban arra kérem tisztelt képviselőtársamat is, hogy segítsen bennünket abban, hogy a kormányprogramnak megfelelően az élethosszig való tanulás keretén belül, a felnőttképzés, a szakképzé s keretén belül egyre inkább találjuk meg azokat a képzési formákat, amelyek során a kibocsátott képzett emberek összetétele pontosan megfelel a szakmák igényeinek. Hiszen éppen ezen a héten kezdi el tárgyalni az Országgyűlés az egyik törvényt, amely ezt c élozza meg, amelynek egyik vezérgondolata éppen az, hogy a szakma, a gazdaság szereplőinek a véleményét a szakképzés alakulásában figyelembe vesszük, és a véleményezésben erre lehetőséget biztosítunk.