Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
1647 Energia Hivatalnak a kiskorúsítása fo lyik, amely igazából azért is elítélendő, mert az uniós irányelv úgyszintén egy független hatóságot ír elő, így viszont egy miniszteri túlhatalom jön létre a Magyar Energia Hivatal fölött. Úgy vélem, hogy ezzel jelentős politikai befolyás alakul ki a földg ázpiac vonatkozásában, de mivel a Magyar Energia Hivatal a villamosenergiapiacot is felügyeli, ezáltal a villamosenergiapiacra is kihatással van ez. Nem tudjuk mire vélni, hogy miért volt szükséges ez, bizonyára az eddigi, tapasztalt etatista irányítási módnak a kiteljesedése ez az önök törvényalkotásában. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál felszólalásra megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! “Egy társadalom, egy gazdaság erejét, nagykorúságát az jelzi, ha az abban zajló folyamatok a társadalom minél nagyobb részének a javát, azaz a társadalmi igazságosságot szolgálják.” - idézem kereszténydemokrata politikusként nem véletlenül Barankovics Istvánt, politikai arcképcsarnokunk egyik kiemelkedő nagyságát. Úgy hiszem, pontosan ebből a szempontból kell nekünk - természetesen a szakmaiság mellett - górcső alá vonni ezt a törvénytervezetet is, mint hitem sze rint minden egyes, a parlament elé kerülő törvénytervezetet. Azt hiszem, az is erre késztet bennünket - mint ahogy arról már egy kétperces hozzászólásban volt lehetőségem szólni , hogy 1994ben a most hatályos gáztörvényt közel konszenzussal fogadta el a tisztelt Országgyűlés. Nem véletlen tehát, hogy komoly polémia folyt a törvénytervezetnek a parlamenthez történt benyújtását követően a sajtóban, de talán különösen nem véletlenül a szakmai sajtóban. Ezekben rengeteg észrevétel fogalmazódik meg, most nem t érnék ki, hogy valós vagy vélelmezetten valós észrevételek ezek. Azt hiszem, valamennyiünk számára, akik ismerjük ennek az ágazatnak a sajátosságait, gondjait, problémáit, ezek a gondolatok, a polémiában felvetett kérdések valamiféle egyértelmű jelzések, a melyeken valamennyien el kell hogy gondolkozzunk. Sokan érzik úgy, hogy a törvénytervezet előkészítése során a véleményüket nem mondhatták el, vagy észrevételük válasz nélkül maradt, annak ellenére, hogy képviselőtársaim is - akár egyik, akár másik oldalon - felvetették, hogy ez egy több éve működő törvény, illetve kilenc éve működik, és a módosítás előkészítése is már többéves időszakot ölel fel. Ma úgy tárgyaljuk a javaslatot, hogy sem a szolgáltatók, sem a fogyasztók maradéktalanul nem elégedettek. Az az igazság, hogy egyik oldalon sem tartják ma igazán jónak azt, amit a jelenlegi rendszer is megvalósít, tehát a most hatályos törvény. Ahogy mondani szokták, a villamosenergiatörvényhez hasonlóan a gáztörvény is csak keret jellegű, ehhez számos kormányrend elet, tárca szintű rendelet, szabályzat is csatlakozni fog még, amit majd részben a parlamenti viták után, az elfogadott törvény ismeretében alkotnak majd meg. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a törvény elfogadását követően sem fognak lezárulni a szakmai viták és a politikai viták. Gyakorlatilag a legfontosabb versenyszabályok tekintetében az utolsó pillanatig lesz a helyzetnek egyfokú bizonytalansága, azaz egyértelmű, hogy az utolsó kormányrendelet vagy az utolsó miniszteri rendelet, szabályozás vagy energiahi vatali álláfoglalás elkészítéséig a vita lehetősége mindenkor nyitott marad. (19.50) Az is kiderült az eddigi vita során - de a szaksajtóban folytatott szakmai vita során is , hogy a törvénytervezetnek van egy kérdéses része, amelyik minden szakmai megíté lés mellett kimondottan politikai jellegű felhangot kapott, ez pedig nem más, mint a Magyar Energia Hivatal státusában bekövetkező változás. A jelenleg határozott időre kinevezett elnök és elnökhelyettes státusát fogja alapvetően megváltoztatni ez a törvén yi szabályozás főigazgatóvá, illetve főigazgatóhelyettesekké.
