Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BALLA GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1635 Már többször elhangzott - most szeretném még egyszer elmondani, mert úgy látszik, mégiscsak vannak olyan képviselők, akik ezt nem tudják , hogy a lakótelepi lakások fűtése általában távfűtéssel valósul meg. Pontosan azért, mert tudjuk, hogy a lakótelepeken nem a társadalom leggazdagabb rétege lakik, az árszabályozás az erre szolgáló gáz árát is a legalacsonyabb emelési kategóriába kívánja s orolni, pontosan azért, hogy a távfűtéses lakók terheit ne növeljük olyan mértékben, amit nem tudnának finanszírozni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra következik Balla György, a Fidesz képviselője. Parancso ljon, öné a szó. BALLA GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy talán már világossá kellene tenni, és meg kellene érteni kormányoldalon is, hogy mindazok a problémák, amelyeket a kompenzáció mi kéntjével kapcsolatban felvetünk, nem egyedi jellegű problémák, és nem feltétlenül csak arról szólnak, hogy a szociális helyzetet hogyan és milyen módon veszi figyelembe. Egyszerűen az a probléma, hogy a rendszer igazságtalan; számos olyan eleme van, és sz ámos olyan példát lehet hozni, amely miatt ez a rendszer igazságtalan. Elmondtuk, és azt gondolom, önök is tudják, hogy szegényebb emberek laknak olyan ingatlanokban, amelyek fűtése, hőszigetelése korszerűtlen, ezért fogyasztanak több gázt. Elhangzottak pé ldaként a nagycsaládosok; azért laknak talán nagyobb ingatlanban, mert többen vannak. El lehet mondani nyugodtan azt is, hogy mi van akkor, ha két háztartás van egy házban, ahol például a fiatalabbak gondoskodnak beteg, idősebb szüleikről, ápolják őket, ez ért összeköltöztek, és ezért fogyasztanak több gázt. El lehet mondani, hogy egészen más a helyzete egy kisgyermekes családnak, mint egy olyan családnak, ahol nincsen kisgyermek; ahol kisgyermek van, ott egész nap otthon vannak, egész télen, végig fűtenek, és nem tudnak takarékoskodni. Ezek nem egyedi problémák, ezek nagyon komoly problémák. Itt azt a kérdést kellene talán nagyon világosan megválaszolni, hogy mi a nagyobb baj: ha önök szerint egy olyan rendszer működik, amely nem a fogyasztástól függően támo gat mindenkit, és ezért - idézőjelben, az önök szavaival élve - a “gazdagokat” is támogatja, vagy az, ha ebből a támogatásból igen jelentős számban, nagyon nagy arányban kimaradnak olyanok, akik egyébként rászorultak lennének, mert szegényebbek, alacsonyab b jövedelműek. Azt gondolom, hogy erre a kérdésre kellene világos választ adni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Szalay Gábor államtitkár úrnak. Parancsoljon! SZALAY GÁBOR gazdasági és közlek edési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Soltész Képviselő Úr! Van egy érdekes mítoszváltozás a nagy gázfogyasztók személyét illetően. Éveken keresztül - hiszen erről nem most kezdtünk el vitatkozni - a nagy gázfogyasztót, a nagy háztartási gázfogyasztót, jóllehet, akkor is talán igazságtalanul és pontatlanul, az úszómedencéjét gázzal fűtő újgazdaggal azonosítottuk. Most ez feledésbe ment, úgy tűnik, hogy most megjelent egy újabb réteg mint nagyfogyasztó: a nagycsaládos, meg aki nem tudja megfelelően szige telni a saját lakását. Ez legalább ugyanolyan pontatlan és igazságtalan azonosítás, miközben mind a kettőben megvan bizonyos eleme az igazságnak. Mert a nagyfogyasztók között nyilván vannak olyanok is, akik fűtik a medencéjüket, és olyanok is, akik nagycsa ládosak, és teljesen más okból fogyasztanak sok gázt. Azt azonban tízperces felszólalásom egészét rááldozva próbáltam önnek elmondani, hogy mi ebből indultunk ki, de az a szociális kompenzáció, amit ön és sokan mások követelnek, a
