Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2001. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
1602 Köszönöm szépen. Írásban jelentkezett hozzászólásra Szijjártó Péter képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót tízperces időkeretben. SZIJJÁR TÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelentés tárgyalásakor, azt gondolom, korántsem a helyzetleíráson vitatkozunk. Hiszen az minden egyes eddigi felszólalásból kiderült, hogy a leírás korrekt, a helyzetet nagyjáb ól a valóságnak megfelelően láttatja. Úgy tűnik azonban, hogy a helyes helyzetértékelésből a kormányzati és az ellenzéki oldal másmás következtetéseket von le. Mi azt a következtetést vonjuk le, hogy az adott helyzetből a polgári kormány által megindított intézkedésekkel lehet megtalálni a kiutat, illetőleg lehet javítani a helyzetet. Azonban úgy tűnik, hogy a szocialistaszabad demokrata kormányzat ezt másféleképpen képzeli el, és éppen ezért mindazon pozitív intézkedéseket vagy ezeknek a pozitív intézked éseknek a nagy többségét elfojtja, nem biztosít rá megfelelő forrást, a költségvetésbe nem építi be vagy oda módosító indítványként nem emeli be. A kérdés az, tisztelt képviselőtársaim, hogy vajon miért teszi ezt a kormány. Miért nem emeli az ifjúság kérdé sét, miért nem emeli a gyermekek kérdését a napi pártpolitikai csatározások ügye fölé? Miért nem lehet legalább ebben a kérdésben, pártlogóktól és színektől függetlenül, a fiatalok érdekében együtt dolgoznunk? 1998 és 2002 között tehát számtalan pozitív f olyamat indult el, és ezt a 2001. évről szóló jelentés is korrekt módon elismeri. Ez volt az első év, 2001, amikor már igazán működésbe léptek az úgynevezett regionális ifjúsági tanácsok. Ez az új intézményrendszer egy teljesen új elgondoláson alapult. Sza kított a kormányzat azzal a korábbi gyakorlattal, amelynek alapján és amelynek nyomán központi utasításra vagy központi döntés és központi helyzetfelmérés alapján osztották ki az ifjúsági szervezetek között a kormányzatnak az erre a célra szánt pénzkeretét . Ez helytelen gyakorlat volt. Számtalanszor jutott forrás olyan célra, amely igazából nem volt támogatandó, és számtalanszor maradtak támogatás nélkül olyan célok, amelyek viszont igazán megérdemelték volna a segítséget. Ezzel az új intézkedéssel, azzal, hogy a döntési szint közel került azokhoz, akikről a döntés szólt, azt gondolom, hatalmas lépést tett az akkori polgári kormányzat abba az irányba, hogy igazságosan, a teljesítményeknek és - mondhatjuk így - a társadalmi hasznosságnak megfelelően kerüljön elosztásra a központi költségvetés ifjúsági célokra fordítható pénzkerete. Nagyon remélem, hogy a jelenlegi kormány - ellentétben más intézkedésekkel - nem kívánja megfojtani a regionális ifjúsági tanácsokat, nem kíván érdemi változtatást végrehajtani a re gionális intézményi rendszeren. A regionális ifjúsági szolgáltató irodákról is pozitívan nyilatkozik a jelentés. Teljesen egyértelmű, hogy az a fajta munka, amit ezekben az irodákban elvégeznek, az ifjúsági szervezetek segítségére van, és az ifjúsá gi szervezetek igénylik ezt a fajta segítséget. Szívderítő nézni azokat a hét városban elkészített statisztikákat, amelyek azt mutatják, hogy a regionális ifjúsági szolgáltató irodákban hány ifjúsági szervezet képviselője járt az elmúlt időszakban, hányan kértek tanácsot, és hány ifjúsági szervezetnek tudott valóban érdemi segítséget, érdemi felvilágosítást nyújtani a minisztérium, mondhatni, kihelyezett szerve. Nagyon remélem, hogy a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium változatlan formában meg fogja ha gyni a regionális intézményrendszert. Nagyon pozitívak a visszajelzések a regionális ifjúsági tanácsok munkájával kapcsolatban is. Szó volt már itt arról, hogy a régiók közötti különbség nagy. Ez így van, ezt el kell ismernünk. Azt gondolom, hogy az ország különböző régióinak helyzete már az objektív mutatók alapján, elhelyezkedés alapján is különbözik egymástól; vannak előnyösebb, vannak hátrányosabb helyzetben lévő régiók, és nyilvánvalóan ez az előnyös vagy hátrányos helyzet kihat a fiatalok helyzetére i s. Éppen ezért a polgári kormány által bevezetett gyakorlat szerint a fejletlenebb régiók mindig több pénzt oszthatnak szét, a fejletlenebb régiókban működő regionális ifjúsági tanácsok több pénz fölött diszponálhatnak, mint adott esetben a fejlettebb régi ókban működő tanácsok. Ezt mondom úgy is, mint a NyugatDunántúli Regionális Ifjúsági Tanács elnöke, akik a legkevesebb pénzt oszthatjuk el
