Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2001. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz):
1593 dokumentum megemlíti, hogy a regionális forráselosztás rendszerében ne a központi delegálás valósuljon meg, hanem a civil szerveződések, a civil csoportok jelenjenek me g a döntésekben. A regionalitás akkor tud igazán érvényesülni, ha a térségben élő, tevékenységüket ott kifejtő csoportok képviseletei erőteljesen és meghatározóan szerepelnek ezekben a tanácsokban - a miniszter úr által jegyzett dokumentum fogalmazza meg e zeket az állításokat. Ugyanakkor mi történt azóta? Mit tesz a kormány? A miniszter úr duplájára növelte a saját személyi képviseletét ellátó tanácstagok számát minden egyes regionális tanácsban. Súlyosan megsértette a civileket ezzel, kedves miniszter úr, hiszen nem elég az, hogy a civil oldalról vett el képviseleti helyet, annak érdekében, hogy a saját maga politikai delegáltjait juttassa be, de ezek a delegáltak nem is a minisztérium köztisztviselői, tehát nem is a minisztérium szakmai elképzeléseit viszi k be a tanácsok munkájába. Vajon mit? Ezek az új miniszteri delegáltak a baloldali ifjúsági mozgalmakban, több esetben a Magyar Szocialista Pártban fejtik ki egyéb tevékenységüket. Súlyosbítja a miniszter úr politikai erőérvényesítési módszerét, hogy minde zt úgy tették meg, úgy változtatták meg a vonatkozó rendeletet, hogy azt nem egyeztették a civil szférával. Annak ellenére nem egyeztették, hogy erre kormányrendelet kötelezi a minisztériumot; politikai szempontok alapján átrajzolt regionális tanácsokat ak ar létrehozni a minisztérium. Amióta a jelentést megkaptuk, azóta információk jöttek arról, hogy Tolna megyében például a szekszárdi regionális ifjúsági tanácsot a minisztérium tervei szerint Pécsre fogják áthelyezni. Gondolom, itt is a pécsi politikai érd ekérvényesítés játszik nagy szerepet. Reméljük, hogy ezt a miniszter úr esetleg meg tudja majd a válaszában cáfolni. A másik ilyen jelentős, ifjúságot érintő ügy a lakáshelyzet. A jelentés részletesen tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket az előz ő kormány a 2001. évben a szociális bérlakások építése és fejlesztése terén lefolytatott. Az “Ifjúság 2000” kutatás, ami ennek a jelentésnek az alapját adja, megállapítja, hogy a fiatalok körében ez az egyik legsúlyosabbnak ítélt korosztályi probléma, a la káshelyzet. A fiatalok legnagyobb aggodalma, hogy nem tudnak saját maguk részére lakást, otthont biztosítani, lakhatási gondjaik nem megoldottak, zömük családjukkal, szüleikkel él. Leginkább égető probléma ez a nehezebb szociális körülmények között élők sz ámára. A jelentés is külön megemlíti ezt, és komoly problémának tünteti fel. Megállapítja, hogy míg az Európai Unióban a szociális bérlakásban élő családok 18 százaléka, addig Magyarországon mindössze 6 százaléka él ezekben a lakásokban. Helyi példát is ha dd mondjak erre: a 2001. évben választókörzetem két települése, két egymás mellett fekvő települése az előző kormánytól a szociális bérlakásprogramra 200 millió forintos állami támogatáshoz jutott. Jelenleg ezekben a lakásokban a bérlők jelentős része, köz el 85 százaléka fiatal. Sajnálatos, hogy az ifjúsági kormányzat ahelyett, hogy ezeket a problémákat folyamatosan a kormány felé továbbítaná, és kérné arra, hogy a szociális bérlakások építését legalább olyan szinten folytassa, mint az előző kormány, nem ez zel foglalkozik, hanem különböző költséges reklámkampányokat folytat az európai uniós csatlakozás ügyében. A harmadik dolog, amire szeretnék feltétlenül kitérni, viszonylag röviden: a sport helyzete. Az előző kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a magyar sport helyzetét javította, és különösen az utánpótlásnevelés terén értünk el az elmúlt időszakban komoly eredményeket. Ha csak a nemzeti atlétikai programot, ha a Bozsikprogramot, ha a Heraklészprogramot említem, akkor már bőven elég, hiszen ez ek a programok mind a fiatal, az 529 éves korosztályt érintik leginkább. Különösen fontos a sport azért ebben a korosztályban, mert jellemformáló hatása a társadalom jövőképére igen jelentős. Ahhoz, hogy egy fiatal hogy érzi magát, nem feltétlenül és nem kizárólagosan csak az anyagi érdekeltség és az anyagi motivációk számítanak, nagyon gyakran elég az, ha az élethelyzetét sporttal vagy hasznos szórakozással tudja javítani. Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi kormányzat - hogy utaljak arra, amit az MSZPs ve zérszónok úrtól hallottunk, hogy mit tesz ezután a kormány - eddigi ténykedése is bizonyíték arra, hogy a
