Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1530 Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, valamint Szeged autópályán elérhető legyen, három új Dunahíd - Budapesten az északi, a dunaújvárosi és a szekszárdi - átadásra kerüljön, továbbá Dunaújvárosig elkészüljön, illetve Pécs irányába is megk ezdődjön az M6os gyorsforgalmi út építése. A 2044/2003as kormányhatározatból jól kiolvasható, hogy ezen tervek valóra váltásához jelentős finanszírozási feladatok és kötelezettségek kapcsolódnak. Úgy gondolom, hogy a költségvetés jó helyre fordítja a köz úthálózat fejlesztésére költött pénzeket, és erősen remélem, hogy a finanszírozásban segítségünkre lesz az Európai Unió és a magánberuházók pénze is. Tudjuk, hogy a gazdasági fejlődés elképzelhetetlen az infrastruktúra fejlesztése nélkül. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az infrastruktúrára fordított összegek multiplikátor hatásukat tekintve többszörösen eredményt hoznak a gazdaságnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez a program megérdemli valamennyiünk figyelmét és segítőkész együttműködését. Ezek lesznek azok az utak, amelyek ténylegesen és szimbolikusan is Európába vezetnek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. A kormány részéről Szalay Gábor államtitkár úrnak adom meg a szót. S ZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Parlament! Köszönöm szépen képviselőtársamnak, hogy felhívta a figyelmet erre a pár nappal ezelőtt megjelent kormányhatározatra, amelyik valóban hihetetlenül fontos és lényeges az egész ország fejlődését, az egész ország következő középtávú, tehát mintegy 15 éves kitekintéssel rendelkező fejlődését illetően. Bizony úgy van, ahogy ön mondta, és ahogy mindannyian jól tudjuk is, hogy gazdaságunk fejlődésének alap ja az infrastruktúra és azon belül is a közúti hálózatok fejlesztésének kérdése. Nem véletlen, hogy a hazánkba települt külföldi tőke 60 százaléka az M1es és az M7es környékén települt meg, vagyis a GyőrTatabányaBudapestSzékesfehérvárvonal mentén. Ny ilvánvaló, jól látható az összefüggés a közúthálózat fejlettsége és a gazdaság fejlődése között. Így aztán valóban úgy van, ahogy ön zárta felszólalását, hogy bizony a közúthálózat fejlesztésére fordított pénzek jó helyen landolnak, mert a gazdaságban kife jtett multiplikátor hatásuk elvitathatatlan. Ehhez az igazsághoz képest bizony rossz helyzetben vagyunk, hiszen a közúthálózatunk fejlettsége bizony legalább hat szempontból elmarad a várthoz vagy az elvárhatóhoz képest. Először is, rossz az infrastruktúrá nk szerkezete. Közismert, hogy Magyarországon minden út, ha nem is Rómába, de Budapestre vezet, és minden út Budapestről vezet kifelé. Sugaras szerkezete van az útjainknak, és ez nagyon hátrányos. Rossz az is, hogy kevés a híd Magyarországon. Rossz az is, hogy az országos közúthálózaton belül, ami összesen mintegy 30 ezer kilométer hosszúságúra tehető, nagyon kevés a gyorsforgalmi utak aránya; alig több, mint 2 százalék, 630 kilométer. Rossz az is, hogy nagyon jelentős az elégtelen teherbírású és szerkezetű útjaink aránya; 36 százaléka az országos közútjainknak elégtelen teherbírású. Rossz az is, hogy a felületek állapota több mint az utak felénél rossz. Végül az is igen hátrányos, hogy számos szintbeni kereszteződés található. Ezeket együttesen célozza meg javítani az ön által említett kormányhatározatban közzétett 15 éves program. Magyarországon 1960ban indult az autópályaépítés programja - vagy autóútépítésről volt akkor még csak szó , és bizony nagyon kevéssé jutottunk előre; máig 630 kilométer gyorsf orgalmi utunk van, tehát autóút, autópálya. Ez borzasztó kevés: 6,8 kilométert jelent ezer négyzetkilométerenként. Ez az európai uniós átlag 40 százaléka; ott ugyanis 17 kilométer jut ezer négyzetkilométerre.
