Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1363 Nagyon fontos kérdés a piacnyitással kapcsolatos rendelkezéseknél, a 36. §nál, hogy a feljogosított fogyasztók szabad piacra v aló kilépése nagyon nehézkesen működik, extrém esetben akár két év is eltelhet a közüzemi szerződések felmondása és a felmondás életbelépése, vagyis a szabad piacra történő kilépés között. Tehát ebben is mindenképpen egyfajta változást kell majd kialakítan i. Ez nagyon fontos kérdés, hisz az Európai Unión belül sem ismerik el az import és a hazai kitermelésű gáz árának kérdését, egységes árat próbál megfogalmazni és alkalmazni. Ebből a szempontból a gázkitermelőnél körülbelül 40 milliárd forintos többletbevé tel fog származni abban a pillanatban, amikor az egységes árszabályozás meg fog valósulni. Nagy kérdés, hogy a befizetés után, pontosan ebből adódóan, mekkora összeget fog az állam a saját költségvetésében tudni, és mekkora összeget tud ebből az állam a ma ga részéről a költségvetéséből kompenzációra fordítani. Ami nagyon érdekes kérdés, és amit nem találtunk magában a törvénytervezetben, ez az adatátvitel és irányítástechnika kérdése. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen biztosan sokan emlékeznek arra a hírre, hogy a tavalyi év nyarán körülbelül harminc német motoros jött Tatabánya irányában, megálltak, és hirtelen mindenki nekiállt a telefonját használni. Abban a pillanatban Tatabánya vízellátásában egyfajta kaotikus állapot alakult ki. Ha nem szabályozzuk magában a törvényben az adatátvitelt, irányítástechnikát, akkor adott esetben a földgáz esetében sajnos ennek sokkal súlyosabb következményei lehetnek, hisz maga a földgáz az elmúlt időszakban, ahogy tapasztaljuk és tudjuk, nagyon sok halálos kimenetelű balesettel járt. A másik oldalon pedig olyan nagy gazdasági társaságok vannak a földgázrendszerre ráfűzve, amelyeknél ha egy ilyen telefonos adatátviteli, irányítási rendszer alakul ki, pillanatok alatt csődbe viheti a gazdasági társaság ot. Gondolok egy üveggyárra, amelyik adott esetben kemencéit gázzal működteti, vagy lehetne tovább fokozni, hogy milyen területeken okozna ez kaotikus állapotot. Ismert, hogy az európai gerincvezetékrendszereknél az adatátvitel nagyon korszerű. Az elmúlt négyöt évben, amikor a MOL szétválasztotta a gázszolgáltatást, az adatátviteli kérdést és irányítástechnikai rendszereinek a kérdését, egyfajta korszerűsödésen ment keresztül. Sajnos a '97es privatizáció után a jelenlegi szolgáltatói szektornál nem törté ntek meg azok a befektetések, beruházások, amelyek ugyan nagy pénzt igényelnek ahhoz, hogy egy valóban korszerű rendszer ki tudjon alakulni, és így a gerincvezetéktől az igénybe vevőig történő adatátvitel és annak a teljes irányítástechnikai rendszerének a korszerűsödése nem következett be. Ha tehát további piacnyitás következik be a szolgáltató területén, akkor igenis a törvénybe nagyon szigorúan bele kell foglalni, hogy adott esetben a liberalizáció folytán a szolgáltatás területén milyen felelősség terhe li a szolgáltatói szektort a gerinctől az igénybe vevőig. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a 16. §ban a meghatározott feladatok teljesítéséhez olyan technológiai, távközlési, kommunikációs rendszert kell alkalmazni, amely a kor műszaki színvonalának meg felelően biztosítja az együttműködő gázrendszerek biztonságos üzemeltetését, továbbá megfelelő információt biztosít az érdekelt felek részére. A részletes szabályokat végrehajtási rendeletben kell majd később szabályozni, de erre külön felhívnám a miniszte r úr figyelmét, hisz magában a törvényben ez nem lelhető fel, és magának a rendszernek a biztonságos működése elengedhetetlen feladat. A következő ilyen kérdéscsoport a Magyar Energia Hivatal kérdésköre. Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiatörvény megfoga lmazásával kapcsolatos hozzászólásokat megpróbáltam összegyűjteni, és idéznék ezekből. “Egyetlen szakértői vélemény sem támogatja azt az álláspontot, hogy a Magyar Energia Hivatal közvetlenül a kormány alá tartozzon, mindegyik tételesen az Országgyűlés alá rendelését tartja kiemelkedően gazdaságilag is fontosnak.” Ezt ma már Kuncze Gábor is a maga részéről és Podolák György is elmondta. Amit most idéztem, 2001. november 7én és pont Podolák György képviselőtársam az energiatörvénnyel kapcsolatban fogalmazta meg. De szeretnék egy másikra is rátérni: “A Magyar Energia Hivatal igazi függetlensége és ereje akkor állítható be véleményem szerint, de azt hiszem, sokunk véleménye ugyanaz - hiszen évek óta ezt a patkó mindkét oldalán gyakorta mondjuk , ha a Magyar E nergia Hivatal jogosítványai közé kerül az árnak nemcsak az előkészítése, hanem az ár meghatározása is, ezen túlmenően, ha a
