Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak

2003. március 17 (57. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - BALOGH JÓZSEF (Fidesz):

1325 Jó lenne, ha a rendszerváltozás utáni időszak - főleg a harmadik évezred - végre megvalósítaná a

világ erkölcsi rendjének megfelelő gondolat- és sajtószabadságot, amelyben 45 éven keresztül

hazánknak nem volt része. Köszön

öm a figyelmet.

(Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter)

: A kormány részéről senkinek nincs módja válaszolni, hiszen nincs kormánytag a teremben. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett még Balogh József képviselő úr, Fideszfrakció.

M

egadom a szót öt percben a képviselő úrnak.

(Font Sándor közbeszól.) BALOGH JÓZSEF (Fidesz)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is kifogásolom, hogy Németh Imre FVMminiszter nincs jelen, és így csupán csak elmondani tudom a választókörzetem dohán

ytermelőinek

problémáját. Választ valószínűleg most nem fogunk kapni. Az ULT Magyarország Rt. - korábban Nyidofer Rt. - 1994 óta termeltet dohányt térségünkben. A

cég országos termeltetést hirdetve létrehozta a DunaTiszaközi, dunántúli körzetet, amely ki

lenc megyét foglal magában. Ezek közül a DunaTisza közén négy megyében folyik termeltetés:

BácsKiskun, Csongrád, JászNagykunSzolnok és Pest megye, amelyek közül BácsKiskun megye termeltetés szempontjából a legnagyobb. 1994től a gazdasági környezet mi

att évről évre fokozatosan csökkent az ország dohánytermő

területe és termeltetett mennyisége. Míg 1994ben országosan 11 430 tonna dohányt vásároltak fel,

addig 1995ben csak 9837 tonnát, és 1996ban már csak 7062 tonna dohány felvásárlására

kerülhetett s

or. Az 1996os esztendőben volt az utóbbi évek legalacsonyabb termésmennyisége, e

mélypontot követően a Nyíregyházi Dohányfermentáló Rt. óriási összegeket szánva a termelés

fejlesztésére, bővítésére, a Dohány Terméktanáccsal és a cigarettagyárakkal karöltv

e hatalmas fejlesztésekbe kezdett, amely kezdeményezések maximális elismerésnek örvendtek. Ekkor folyamatosan keresték, toborozták a termelőket, bővítették a termelést. Ettől az időponttól

az újságban, a rádióban elhangzott nyilatkozatok minden esetben 15

ezer tonna magyar dohány

termeléséről szóltak - mint a hazai cigarettagyárak által igényelt és feldolgozható dohánymennyiség.

A termelők felé a cég szakemberei olyan információkkal éltek, hogy még most lépjenek be a

termelésbe, mert az EUcsatlakozást köve

tően már nem lesz rá lehetőségük, és a kvóta

meghatározásánál a csatlakozás előtti három év átlaga számít. Ezek az érvek, fejlesztési lehetőségek, a dohányfelvásárlási árak stabilizálódása, valamint a

folyamatos technológiai fejlődés azt eredményezték, hog

y az országosan termeltetett

dohánymennyiség 1999ben körülbelül 15 ezer tonnára nőtt. Ebből a mennyiségből az ULT

Magyarország Rt. 12 ezer tonna dohányt vásárolt meg, amiből körülbelül 1230 tonna esik a

DunaTiszaközi régióra. Termelőink számos esetben h

itel nélkül, saját forrásból fejlesztve hozták létre gazdaságaikat. A

kialakult termelői kör többségét családi gazdaságok alkotják számos kedvezőtlen adottságú

térségben. Az említett termelői bázist az a veszély fenyegeti, hogy a hosszú évek kiváló munkájá

tól

függetlenül eleshetnek a szerződés és a további dohánytermesztés lehetőségétől. (20.30) A kialakult problémát az okozza, hogy a világpiaci árcsökkenés mellett az itthoni dohánygyárak

nem a hazai dohányt részesítették előnyben, tehát a dohányszükségletü

k jelentős részét külföldről

szerezték be. Az így fennmaradt készleteket viszont az ULT Magyarország Rt. jelenleg képtelen

értékesíteni. A részvénytársaság fermentáltdohányárai nem tudják felvenni a versenyt a külföldi

fejlett országokból származó támogat

ott, illetve a fejlődő országokból származó olcsó dohányokkal,

így a megtermeltetett felvásárolt és feldolgozott anyag raktáron marad. Ez a raktáron maradó készlet