Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - A kormányzati szerveknél, illetve a kormány felügyelete alá tartozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH informatikai... - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
1309 javasolom önnek, ezt a jogállamot féltve, azt javasolom önnek, államtitkár úr, hogy ne tegye, hallgasson, mert nemsokára pénzügyminiszter hiányában önnek irányítania kell egy nagy államigazgatási szervezetet, önre még szükség lesz ott a Pénzüg yminisztérium élén, ha jogállammal van dolgunk. (Domokos László: Jobb, ha csendben marad!) Felvetődött az, hogy szükségese ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítása. Egy szempontból én is találok érvet amellett, hogy miért nem kell felállítani ezt a vizs gálóbizottságot. Azért nem kellene felállítani, mert mindaz, amit ez a vizsgálóbizottság megállapíthat, ha korrektül vizsgálódik, azokat a jogi tényeket ma is tudjuk. Tudjuk, mert beleláthattunk részben a költségvetési bizottságban, és ismerjük az adatvéde lmi biztosnak a részben kiszivárogtatott jelentését. Márpedig ezekben a kérdésekben az adatvédelmi biztos mondatai súlyosak. Az adatvédelmi biztos megállapításait az Országgyűlés egyik intézményének megállapításaiként kell… (Dr. Wiener György közbeszól.) A z Országgyűlés intézményéről van szó, amikor az adatvédelmi biztos megállapításokat tesz, és ezt is látnunk kell. Én azonban látva itt a megszólalókat, és elsősorban a Szocialista Párt kevés megszólalóját, mert sokan azért nem szólaltak meg, gyakorlatilag csak Szabó Zoltán és az államtitkár úr érvelt, azt gondolom, azért, hogy számukra is nyilvánvaló legyen ez a durva alkotmánysértés, ezért fel kell állítani ezt a vizsgálóbizottságot. Az, hogy Bőhm András az SZDSZ részéről nemcsak azt mondta, hogy ők hozzáj árulnak a vizsgálóbizottság felállításához, nem is volt kétséges számomra, az is biztos számomra, hogy Bőhm András, aki egy jó jogász, tudja jól, hogy miről szól itt a dolog; amikor ő úgy fogalmaz a megszólalása során, hogy majd a vizsgálódás során kiderül , hogy történte itt valami jogsértés, vagy valami szamárságot követtek el valakik, ez számomra elég jelzés ahhoz, hogy ő nagyon jól érti, hogy mit jelent ez a szamárság. Ez a szamárság egy durva alkotmánysértés. Ezt már most is rögzíthetjük, akkor, amikor még mindig csak a vizsgálóbizottság felállításáról beszélünk. Nyilvánvalóan, ha van egy ilyen vizsgálóbizottság, akkor annak ki kell derítenie azt, hogy ki a kezdeményezője, ki az okozója ennek az alkotmánysértésnek, ami ma is fennáll. Ez a helyzet ma is fennáll. Tehát nem egy múltbeli eseményről beszélünk, hanem egy jelenleg is létező eseményről van szó. Ezt azért kell kivizsgálni, mert erre tényleg nem tudjuk a válaszokat. A költségvetési bizottság jegyzőkönyve rögzíti azt, hogy Burány államtitkár úr a v ita ötödik órájában is még arról beszél, hogy kormányzati döntésre történt az, ami történt. Amikor rákérdeztem arra, hogy mondja meg a kormány döntésének jogi formáját, akkor erre választ nem tudott adni. Nyilvánvalóan nem egy kormányrendelet született, me rt ezt akkor mi ismernénk, ha a kormány erről határozatban döntött, mert a kormány dönthet határozatban is, ezt is ismernünk kellene. Nem látunk ilyen kormányhatározatot, ezért valószínűleg egy olyan döntés született, aminek nincsen nyoma. A pénzügyminiszt er is mindig hivatkozik a kormány döntésére. Ha a kormánynak ebben része volt, akkor a kormány és annak feje is felelős ezért az alkotmánysértésért. A következő kérdés, hogy hogyan megy tovább a kormánydöntés az államigazgatás szereplői felé. Nyilvánvalóan ismerünk egy olyan mondatot, amiben azt látjuk, hogy a pénzügyminiszter a neki alárendelt államigazgatási egységeket utasítja. Arra a kérdésre, hogy milyen jogszabályi felhatalmazása volt erre a pénzügyminiszternek, az államtitkár úr, Burány államtitkár ú r meghivatkozza az Art. 52. §át. Nézzék meg, hogy az Art. 52. §a ade a pénzügyminiszternek ilyen felhatalmazást! Azt fogják látni, hogy nem. Viszont ad neki arra felhatalmazást, hogy az adóztatás működési feltételeiről, ezeknek a feltételeknek a kialakí tásáról vagy szakszerű működtetéséről iránymutatást vagy útmutatást adjon. Arra nem ad felhatalmazást, hogy speciális adatkezelési szabályokat alkalmazzanak azok az adatkezelők, akikre a jelenlegi államtitkár is hivatkozik akkor, amikor az adatkezelőként a z APEH elnökét vagy a többi szerv vezetőjét jelöli meg. Vizsgálnunk kell azt is az önök akaratának megfelelően, hogy mi volt ennek a célja; bár az én álláspontom az, hogy alkotmányos cél szóba sem kerülhetett. (19.20)
