Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - A kormányzati szerveknél, illetve a kormány felügyelete alá tartozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH informatikai... - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (MDF), a napirendi pont előadója:
1287 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mintegy egy hónappal ezelőtt vált nyilvánossá, hogy az akkori hírek szerint az APEHnél adatmásolás, egyszeri adatmásolás történt. Akkor a Magyar Demokrata Fórum jelezt e, hogy egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelyben soksok, az adatmásolással kapcsolatos kérdésre választ szeretnénk kapni. Időközben azonban kiderült, hogy nemcsak az APEHnél, hanem több kormányzati szervnél megtörtént az adatmásolás, és kérdéses volt, hogy mi a jogalapja egyáltalán ennek az adatmásolásnak, hiszen az első időszakban az APEH elnöke vállalta azt, hogy ő rendelte el az adatmásolást egy, a mai napig nem igazolható okra hivatkozva, majd ahogy az ügy terebélyesedett, kiderült, h ogy több államigazgatási szervnél is történt adatmásolás, kiderült, hogy a pénzügyminiszter volt az, aki ezt az adatmásolást talán elrendelte. De mind a mai napig nem derült ki, hogy esetleg e gondolata mögött rejtőzike kormányzati akarat, miniszterelnöki utasítás, vagy tényleg csak a pénzügyminiszter egyszeri ötletéről van szó. Az az érdekes ebben, hogy az APEH működésének mintegy 15 éves fennállása óta egyetlenegy kormánynak ilyen ötlet nem jutott eszébe, és közismert, hogy az adatbázisok, amelyekről egy általán itt szó van másolás tekintetében, olyan súlyos, olyan érdekköröket sérelmező és veszélyeztetett információkat tartalmazó adatbázisok, amelyek körében joggal soksok kérdés merült fel. Talán a legalapvetőbb az, hogy mi volt a célja ennek az úgynevez ett egyszeri adatmásolásnak. Mert az egyik válaszban azt kaptuk, hogy miután 23 héten belül felülíródik például az APEHnél az összes, addig tárolt és mentett adat, ezért jó egy bizonyos, rögzített időpontban adatmásolást végezni, hogy ha netán bármilyen probléma fölmerül a későbbiekben - persze nem tudjuk, hogy mi ez a probléma , akkor egy nulla szintről kiindulva meg lehet vizsgálni, hogy milyen kiinduló adatokkal rendelkezett akkor az APEH, és esetleg ahhoz képest milyen változások történtek. Csak akko r azt nem értjük egyelőre, hogyan létezik az, hogy - mint ahogy az állításban hallottuk - ezek az adatok 23 hét alatt felülíródnak, akkor mi értelme van az adótörvény szerint az adózóknak ötéves időtartamra megőrizni adóbevallásukat, hiszen ha az APEH önm aga nem tud öt évre visszamenőleg produkálni bármelyik időpontra egy bizonyos állapotot, akkor nem tudja összevetni sem az adózó adataival és az adózó bevallásaival. Tehát valószínű, nem igaz az, hogy az APEHnél 23 hét alatt felülíródnak a rendszerek, hi szen épp az APEHnek kellene annak a szervnek lenni, hogy bármilyen eljárás tekintetében fontossá válik és törvényi lehetőség megengedi, hogy az APEH adatbázisában visszamenőlegesen egy helyzetet megnézzenek, rögzítsenek, ebben a pillanatban elő lehet állí tani több időszakra, több hónapra, több évre visszamenőlegesen azt a kiindulási állapotot. (17.50) Mert mint említettem, ha nem így lenne, akkor nem tudnák összehasonlítani az általunk öt évig tárolt adóbevallásokat. Nos, ezek a kérdések természetesen máig megválaszolatlanok. További megválaszolatlan kérdés, hogy a másolás, ez az eljárás az adatvédelmi törvénynek egyáltalán megfelelte. Létezike olyan jogszabály, aminek alapján ezt a pénzügyminiszter, a kormány vagy a kormányfő kezdeményezhette? Ha már egy szer megtörtént ez a másolás, hány másolat készült, egyszeri vagy többszöri adatmásolásról van szó? Ezzel a másolási eljárással vajon, államtitok sérülte, vajon adótitok sérülhetette? Vajon Magyarország nemzetbiztonsági érdeke veszélybe kerülte? Hiszen aki végiggondolja, hogy milyen adatok kerülnek rögzítésre az APEHnál, az beláthatja, hogy mindenki, aki valamilyen útonmódon gazdasági környezettel rendelkezik, az ő legszigorúbb adatainak a kikerülése a nemzetbiztonságra is fokozottan veszélyesek, ezért az APEHnál szigorúan titkos adatok is letárolásra kerülnek, ugyan adójogi szempontból. Kérdéses az is, hogy a személyes adatok kezelése szabályszerű volte ez esetben. Most tudjuk, hogy a múlt héten a Péterfalvi Attila úr által közzétett állásfoglalás ez t már jelzi, hogy véleménye szerint nem volt az, és egyáltalán felmerül a kérdés, hogy az alkotmányos követelmények próbáját kiálltae ez az egész eljárás.
