Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
128 majd az Unióban, mit kell tenniük saját maguknak, és milyen segítségre számíthatnak. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Éppe n az utóbbi kérdésre felelt most a kormány Európaterve. Szép név, jó név, nekem egyébként korábban a Széchenyiterv neve is tetszett, természetesen nem is szüntettük meg. Mondom, tetszett a Széchenyiterv neve is, föltételezve, hogy a tervről, a névről mi ndenkinek az országépítő reformer Széchenyi neve jutott eszébe, és nem az az amúgy szintén kiváló másik Széchenyi, aki zsákmányszerző vadászként vonult be a magyar történelembe (Taps az MSZP soraiban.) , és az elérhető zsákmányok megszerzéséről lett híres. De nyilván nem is a név a legfontosabb. Emlékszem, valamilyen szépen csengő kormányzati terv születése idején – már nem tudom, hogy melyik kormány kora volt ez – egy karikatúra jelent meg az újságokban, egy nénit ábrázolt, aki azon sóhajtozott, hogy miért nem lesz már egyszer az ő életét is könnyebbé tevő “özvegy Kovács Istvánnéterv”. Nos, az Európaterv is akkor jó, és azért lehet jó, ha sok Kovács Istvánnéhoz tud szólni. A jó terv tudniillik fordított képletű, mint a most divatos kiszavazó valóságshowk. Itt nem az a tét, hogy minél többen fokozatosan kikerüljenek a lehetséges nyertesek köréből, hanem az, hogy minél többen bekerüljenek. Ez nem kiszavazó, hanem beszavazó program. (Taps az MSZP soraiban.) Ezért szól a gyerekekhez, a fiatalokhoz, minden magy ar gyerekhez, ezért van benne annyi intézkedés óvodáról, iskoláról, ingyenes nyelvvizsgáról, olcsóbb internetről. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) De az Európaterv az elhangzottak szerint nemcsak a fiatalokhoz, nemcsak az esélyesekhez, a sike resekhez szól. A kampányban mindnyájan használtuk, szívesen használtuk a “Magyarország mindannyiunké” jelszót, még a szerzői jogon is vitatkoztunk. De nemcsak Magyarország, Európa is mindannyiunké. Ezért az Európaterv a szegények emelkedésének Európaterv e is. Olyan csatlakozást készít elő, ami nem növeli, hanem csökkenti a különbségeket. Ezért a sok százezer gyerek ingyen tankönyve, a területi különbségeket csökkentő beruházások, a jog az egészséghez, a jog a kultúrához. Nemcsak a szolidaritás, hanem a kö zös érdek is ezt kívánja. Európába konvojban haladunk. Magyarországról úgyis azt mondják, hogy itt a zöld IFA teherautó a leggyorsabb jármű, hiszen a szűk utakon mindig az vezeti a sort. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Senki sem mehet tehát igazán gy orsan, ha vannak, akik nem bírják az iramot. Annak idején Örkény István azt írta: az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik. Ez igaz az országra, a mi országunkra is: az ország nem annyi, amennyi, hanem amennyi tőle kitelik, és sok tel ik ki, ha a körülmények kedvezőek. Nálunk negyvenen felül, ha kell, ha nem kell, mindenkinek megszokásból remeg a gyomra, ha határsorompóhoz, ellenőrzéshez ér. Nagyon sokan átélték, hogy milyen érzés csak forinttal a zsebben nézegetni a nyugati pénzváltók ablakait, milyen érzés, hogy a mi útlevelünket gyanakodva szemlélték, hogy nekünk mindig a hosszabb, a lassabban haladó útleveles sorba kellett beállni. Most átállhatunk konkrétan és jelképesen is a gyorsabban haladó sorba. Az Európaterv ehhez akar hozzás egíteni, a gyorsabb haladáshoz, az emelt főhöz, a nemzeti méltósághoz. És persze nem nulláról indul, néhány dologban folytatja az előző kormány elképzeléseit a Millenáris Központról, a Modern Művészeti Múzeumról. Talán éppen ezzel kíván újítani, hogy nem k ezd újra mindent. És persze nem old meg mindent azonnal, talán nem olyan tempóban halad, ahogy szeretnénk, néha nem olyan gyors ez a haladás, én is örülnék, ha most lenne már 13. havi nyugdíj vagy az ápolónők hűségjutalma; lesz is egykét év múlva. De hiáb a kérik egyesek: kilenc állapotos asszony sem tud egy hónap alatt megszülni egy gyereket (Derültség és taps az MSZP soraiban.) , de a gyerek, a csatlakozásra érett Magyarország rendes időre, kellő politikai bábáskodással megszületik. A kormány az Európater vvel segít, a frakciók azzal, hogy például tegnapi nyilatkozatukban egytől egyik vállalták, elősegítik a népszavazási igeneket. (Taps a kormánypártok soraiban.) És itt a mondás fordítottja igaz. Nem igaz az, hogy a sok bába között elvész a gyerek, hanem az , hogy minél több a politikai bába – akár köztük ott lehet Füles is – , annál jobb. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
