Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - Simon Gábor (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Milyenek az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos tapasztalatok?” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SIMON GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1267 Simon Gábor (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - “Milyenek az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos tapasztalatok?” címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Simon Gábor, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, “Milyenek az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos tapasztalatok?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valójában a “ Milyen az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos tapasztalat?” címmel szeretnék a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkárához egy kérdést feltenni. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány megvizsgálta az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsítéséről, befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény működésének tapasztalatait. A vizsgálat után szükségesnek tartotta a foglalkoztatási forma továbbfejlesztését, valamint ennek keretéb en a törvény szeptember 1jétől történő módosítását. Az alkalmi munkavállalás törvényi szabályozásának célja, hogy rövidebb időtartamú, alkalomszerű munkákat munkaviszonyként elismerve, jogosultságot teremtsen elsősorban a tartósan munkanélkülieknek a társ adalombiztosítási és munkanélküliellátásra. A munkaadó a munkabért terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint adóelőlegbefizetéseket a befizetett munkadíj összegéhez kapcsol ódó, az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjeggyel teljesíti. Az új szabályozás, amit a kormány bevezetett, hozzájárul az adóterhek mérsékléséhez, a közterhek csökkentéséhez, ami a szabályszerűen foglalkoztató munkaadók versenyképességének növelését eredményezi. Az alkalmi munkavállalói könyvek száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, de mindvégig alacsony számú maradt; 19982001 között 1832 ezer között mozgott a számuk. Az alkalmi munkavállalói könyvet igénylők között nagy számban szerepelnek munkaviszonyban állók, munkanélküliek, pályakezdők, háztartásbeliek, gyesen lévők. Az alkalmi munkavállalói könyveknek évente mintegy kétharmadát mutatták be tulajdonosaik a kiállítóknak, feltehetően nagyobb összegű bejegyzés híján. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás keretében megszerzett munkanapok száma évente és egy munkavállalóra vetítve 79 nap között alakult. A közteherjegyek mértékének erőteljes csökkenése következtében megtöbbszöröződötte az alkalmi munkavállalói k önyvet igénylők száma, és az elvégzett munka mennyisége hozzávetőlegesen hány munkanapra emelkedhetett? Tehát kérdezem államtitkár urat, milyen tapasztalatai vannak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak az alkalmi munkavállalói könyv szabá lyozásának módosításával kapcsolatban. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Csizmár Gábor államtitkár úr válaszol a feltett kérdésre. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Kös zönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A foglalkoztatáspolitika egyik legidőszerűbb feladata a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák bővítése, melynek része valóban az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés is. Annak ér dekében, hogy az alkalmi munkák minél nagyobb hányada legálissá váljon, az adók, járulékok egyszerűsített befizetése mellett indokolt volt a közteherjegy összegének lényeges mérséklése.
