Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - Dr. Medgyasszay László (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Csatavesztés után lesz-e győzelem?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
1237 Hogy ez ne következzen be, kérdezem: mit tesz a kormány a csatlakozásig hátralévő időben az ágazat feltőkésítésére, amíg nemzeti támogatás adható? Mikor hirdeti meg a kormá ny azt a hosszú lejáratú, 101520 éves hitelkonstrukciót, kamattámogatással és állami garanciával, amelynek a segítségével a csatlakozás előtt megkezdődhet egy nagyarányú technikai, műszaki megújulás a mezőgazdaságban? Milyen konkrét intézkedést tesz a ko rmány a parasztság, a családi gazdálkodók tájékoztatására az európai uniós adminisztráció megismerése és alkalmazása érdekében? A csatlakozás után milyen konkrét segítséget kíván nyújtani a kormány a gazdáknak a lehetséges uniós pályázatok elkészítéséhez? Végül: kíváne a kormány a jelenleginél hatékonyabb szellemi, anyagi és infrastrukturális segítséget nyújtani a beszerzésiértékesítési szervezetek helyi, területi, országos rendszerének kiépítéséhez? Kérem válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az interpellációra Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszol. Öné a szó, miniszter úr. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képvise lő Úr! Én természetesen megköszönöm önnek, ha ön a reális helyzet bemutatásáért dolgozik. Meg vagyok róla győződve, hogy az EUcsatlakozás kapcsán nem kell rózsaszínűbbre festenünk a képet, mint amilyen, csak a reális helyzetet kell bemutatni. Én azonban a z európai uniós csatlakozást, annak az állomásait semmiképp nem tudom háborúként értelmezni, sokkal inkább az érdekek érvényesítése és az érdekek bemutatása folyamataként. Önök a folyamatot a negatív oldaláról és alulnézetből szemlélik. Ez természetesen ne héz helyzetet fog eredményezni a mezőgazdaságban. Egy ház átépítéséhez tudom hasonlítani ezt az átmeneti időszakot: a ház átépítése során önök örökké arról beszélnek, hogy hullani fog a vakolat, a szemünkbe megy a por, malteros lesz a cipőnk; ezzel szemben a köztársaság kormánya azt mondja, hogy jók a kilátásaink, természetesen nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennünk a házépítés során, de egy szép objektumot tudunk felépíteni, egy kényelmes, komfortos házat. Ami a képviselő úr konkrét kérdéseit illeti, a z első az ágazat feltőkésítésére vonatkozott. Úgy gondolom, teljesen egyértelmű, hogy a Medgyessykormány nemcsak hiteleket biztosít a mezőgazdasági termelőknek, mert azokat könnyű kiadni, de azok kamattámogatását az utódoknak, a következő kormánynak kell megfizetnie. A hitelek kihelyezéséhez nem kell közvetlenül költségvetési fedezetet teremteni, ezzel szemben a nemzeti közép kormánya az elmúlt fél évben három adósságrendezési programot indított el, illetve valósított meg. Csak emlékeztetném a képviselő ur at, hogy először foglalkoztunk még a '9496 közötti visszterhes támogatások eltörlésével, konkrétan 1,8 milliárd forintot engedtünk el. Azt követően 60 milliárd forintot az elemi károkra és az éven belüli hitelek rendezésére fordítottunk - ezek természetes en nem hitelek voltak, hanem a felelőtlenül kihelyezett hitelek költségvetési fedezetének a megteremtése, és konkrét segítségnyújtás a gazdálkodóknak. Az elmúlt hetekben hirdettük meg a harmadik ütemet: a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók munka helyeinek és vállalkozásának megtartása érdekében 25 milliárd forint hitelt tudunk figyelembe venni, és ennek a felét három éven belül elengedni, éppen azért, képviselő úr, amit ön kérdezett, hogy a mezőgazdasági termelők tőkehelyzetét rendezzük az európai uniós csatlakozás előtt, és ne vállalhatatlan, leküzdhetetlen terhekkel lépjenek be az Európai Unióba. A hosszú lejáratú hitelekre vonatkozott a képviselő úr második kérdése. Úgy gondolom, az elmúlt évben is bizonyítottuk azt, hogy nem állítottuk le a gaz dahitelprogramot, olyan hiteleket és támogatásokat is kihelyeztünk, amelyekhez költségvetési fedezet sem tartozott. Az idei esztendőben a birtokfejlesztés irányába fordultunk - részben a nemzeti földalap keretében kívánjuk hozzájuttatni a
