Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 11 (56. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
1184 Szekeres Imre államtitkár urat, aki itt ül most benn az ülés teremben, akiről nagyon jól tudom - gondolom, nem vagyok ezzel egyedül , hogy szoros veszprémi kötődései vannak, arra kérem, ne felejtse el ezeket a kötődéseket; se ön, se a turisztikai államtitkár, Pál Béla, se pedig Mesterházy Attila, aki a Gyermek, If júsági és Sportminisztérium politikai államtitkára, és szintén veszprémi származású. Nagyon reménykedem, hogy a veszprémi lobbi lesz olyan erős, hogy ezeknek a módosító indítványoknak a támogatását eléri a kormánynál. Hiszen valamennyien ugyanazt akarjuk: hogy Veszprém elinduljon egy olyan fejlődési pályán, amellyel méltó versenytársa, vetélytársa lehet más dunántúli városoknak, és olyan életlehetőséget, megélhetést és biztonságot nyújtson az ott élő veszprémieknek, Veszprém környékieknek, illetve azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már nagy érdeklődést tanúsítanak a lehetséges fejlődés iránt, hogy ez mindenkinek elégedettségére, örömére szolgáljon. Ugyanezt kérem a 82es út tervezett útirányának módosítását illető en. Hiszen ha Szekeres Imre államtitkár úrnak azt mondom, hogy Gyulafirátóttól menne le tovább a 82es út, és felüljárón rácsatlakozna a szentkirályszabadjai repülőtéri útra, onnan pedig menne tovább Almádiba, ezzel a külső körgyűrű mellett élőknek, a kádá rtai út mellett élőknek, illetve a Cholnokylakótelepen élő embereknek - körülbelül kétezer főnek - az életkörülményeit tennénk jobbá, mert a környezetszennyezés, amit az átmenő gépjárműforgalom nap mint nap “nyújt” az ott élőknek, egyre nagyobb terhet jel ent. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ehhez kérem az ön személyes támogatását is. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Farkas Imre úr, az MSZP képviselője. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztel t Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az országos területrendezési terv árvízvédelemmel foglalkozó részeihez Jauernik Istvánnal számos módosító javaslatot nyújtottam be. Ilyen például az ajánlás 13., 15., 18., 51. és 166. sorszámot viselő javaslatunk. Azért adtuk be ezeket a javaslatokat, mert megítélésünk szerint ez a törvényjavaslat nincs összhangban a kormány által elfogadott Vásárhelyitervvel. A törvényjavaslat általános vitájában már utaltam a sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás foga lmak fogyatékosságaira és kidolgozatlanságára. Jauernik képviselőtársam mostani felszólalásában is elmondott ebből néhányat. Én most olyan hiányérzetemet mondanám még el, miszerint nem derül ki, hogy a sík vidéki árapasztó tározó és a korábbi törvényekben megfogalmazott szükségtározó között milyen azonosságok és milyen különbségek fogalmazhatók meg. Nem derült ki, hogy műszakilag mit kell érteni egy árapasztó tározó alatt, milyen védelmet jelent ez a gátak számára, hogyan védi a településeket, hogyan érinti a mezőgazdasági termelőket, milyen védmű kerül itt kiépítésre, és, mondjuk, hogyan történik az elöntést követően a pangó víznek az elvezetése. Úgy gondolom, hogy ettől még el lehetne tekinteni, ha ezek fogalom szintjén megmaradnának, de sajnos mégsem lehe t, mert az előterjesztő ezt a jó szándékú fantáziálást, amely abban merül ki, hogy az árvízi biztonság megteremtését mindenki számára hasznosnak tünteti fel, nem kapcsolná össze visszavonhatatlanul egyes térségekkel és településekkel. Sajnos, a 3/8. számú mellékletként bemutatott térkép ezt teszi, ezért az ajánlás 18. pontjában szereplő módosító javaslatban ennek elhagyását javasoljuk. Aki a térképre néz, elborzad, mert az Alföld egyötöd része, JászNagykunSzolnok megye fele potenciális sík vidéki tározóké nt, ártéri tájgazdálkodási övezetként van megjelölve. Hasonló térképeket az 1800as évek elöntéseiről készítettek. A 3/8. számú melléklet térképének eredeti forrása állítólag a Magyar Királyi Földművelésügyi Intézet által 1938ban elkészített, “A
