Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 23 (45. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szájer József): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
370 ELNÖK (dr. Szájer József) : A miniszterelnök úrnak adom meg a szót viszontválaszra. DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem azért kérek szót, hogy válaszoljak erre, hanem miután ismereteim szerint ez az utolsó alkalom, hogy ez évben megszólalhassak a Parlament falai között hivatalos formában, szeretnék köszönetet mondani azért a munkáért, amit a kormánypárti és az ellenzéki képviselők tettek azért, hogy az ország sora jobban menjen. Köszönöm , hogy segítették ezt a munkát. Elnök úr, köszönöm szépen önnek is a segítséget. Szeretnék nagyon szép ünnepet kívánni mindannyiuknak, mindenkinek, aki itt van, aki technikailag is segíti a munkánkat, így a gyorsíróknak is és azoknak a szemé lyeknek is, akik a technikai feltételeket biztosítják. Boldog új évet kívánok, és nyugodt, kellemes, jó hangulatú együttműködést a következő évre. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Képviselőtársaim nevében is megköszönöm a jókívánságokat. Tisztelt Országgyűlés! Valóban az azonnali kérdések végére értünk, hiszen Pálfi István, akinek még bejelentett azonnali kérdése volt, már interpelláció formájában elmondta a kérdését. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Szájer József) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót öt percben. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : "Jézus élete a z istállótól az akasztófáig." Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Prohászka püspök a címben szereplő megállapítással jellemezte a legrövidebben és egyben legtalálóbban a közénk jött Messiás életét. Hogy a világnak Messiáshoz való viszonyulása két ezer év óta nem sokat változott, azt bizonyítja a mai nap parlamenti történése is, ma került elfogadásra ugyanis az adózás alapján történő egyházfinanszírozás. Akik ezt kidolgozták, tudták, mit cselekszenek. Tudták, hogy miként az első keresztények az akk ori társadalom legszegényebb rétegeiből, a tevehajcsárokból és a rabszolgákból kerültek ki, úgy a mai keresztények túlnyomó többsége is a legalulfinanszírozottabbak közé tartozik. Nem is lehet ez másként egy fél évszázados nyilas és kommunista keresztényül dözés után, hisz a keresztényekkel szemben a numerus clausus, de sokszor a numerus nullus egészen az 1990es évekig volt érvényben. Az ateista államvallású szocializmusban a keresztények csak másodrendű állampolgárok lehettek, velük töltötték be a legsilán yabb munkaköröket. Így váltak a keresztények a XX. század tevehajcsáraivá és rabszolgáivá. E szocialista előzmény miatt a jelenlegi adótörvények szerint legtöbbjük az adómentes sávba tartozik. Sokuk ugyancsak nem adózó nyugdíjas és gyermek, vagyis az adózá s alapján történő egyházfinanszírozás lényege, hogy ne létszámarányosan részesedjenek belőle a keresztények, az ő jövedelmük és ebből kifolyólag az ő adózásuk ugyanis társadalmilag alulreprezentált, ahogy az ókori rabszolgák jövedelme sem volt létszámarán yos a társadalom többi tagjához viszonyítva. És akkor még nem beszéltünk az 1 százalékos adófelajánlások körül fennálló visszaélési lehetőségekről, amivel a napokban a magam kárán szembesültem. Történt, hogy a 2001. évi adóbevallásom részét képező munkálta tói igazolás kitöltésében munkáltatóm, a Magyar
