Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 23 (45. szám) - A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Dr. Mátrai Márta (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - "Miért kell újra és újra hazudni?" címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
335 klasszikus joggal való visszaélésről, a választási elvek szocialisták általi durva megsértéséről, a választási esélyegyenlőség sárba tiprásáról, a sunyiságról szól. (Moraj az MSZP soraiban.) A választási csalás legkifinomultabb módjáról van szó, amely már kimeríti az intellektuális választási csalás fogalmát. Az ön belügyminiszter e, miniszterelnök úr, ugyanis tudatosan vállalta az alkotmányellenességet; oly módon és olyan időben avatkozott bele a jogi szabályozásba, amikor tudta, hogy nincs olyan jogorvoslati mód, amely megakadályozná a törvénysértést. Kérdezem öntől: megállapított ae tehát a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának nyilatkozatával szemben az Alkotmánybíróság az említett BMrendelet alkotmányellenességét? Szabályoztae korábban bármelyik belügyminiszter is azt, hogy mekkorának kell lennie a szavazólapon a pá rtok emblémájának? Valóban - az önök nyilatkozatainak megfelelően - az volte az Alkotmánybíróság alkotmányossági kifogása, hogy a korábbi 10 milliméterről 20 milliméterre nőtt az emblémák nagysága? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Természetesen nincsen szó választási csalásról, erről egyetlenegy m ondatot, egy szót nem mondott az Alkotmánybíróság. (14.00) Ez olyan politikai vádaskodás, amellyel önök megpróbálkoztak a kudarc után, az országgyűlési választások után is, az újraszámlálási ügy körül, akkor sem jártak sikerrel. Nézzük akkor a té nyeket! (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Az első kérdésre, amely arról szólt, hogy az Alkotmánybíróság a BMrendelet alkotmányosságát megállapítottae, a válaszom a következő. A BMrendelet alkotmányellenességét nem állapította meg az Alkotmánybíróság, d e az emblémát szabályozó részt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A döntés indoklása szerint sérti a jogszabályi hierarchia alkotmányos rendjét és a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szavazóla p adattartalmának meghatározása a területi választási bizottság hatáskörébe tartozik, ezért ez a jövőben a belügyminisztériumi rendelet szerint, illetve a hatályos jogszabályok szerint ilyen módon fog megtörténni. A második kérdés, hogy szabályoztae koráb ban bármelyik belügyminiszter, hogy mekkora legyen a szavazólapon a pártok emblémája, a válaszom: igen, korábban is indirekt formában többször szabályozták, rendeletben először az Orbánkormány belügyminisztere; a 2002. január 16án kiadott rendeletének me lléklete a következő szöveget tartalmazza: "A P1 jelű formanyomtatványhoz mellékelni kell a szervezet emblémáját, feketefehér formában, minimum 20, maximum 40 milliméter nagyságú méretben, olyan minőségben, amely lehetővé teszi a szavazólapon egy 10 milli méter körben történő megjelenítést, ha azt a szavazólapokon fel kívánják tüntetni." Ez volt a rendeletben. Ezért egyébként tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy haladéktalanul módosítom az Alkotmánybíróság határozatának szellemében az Orbánkormány b elügyminisztere 2002 januárjában kiadott rendeletét, hatályon kívül helyezve az embléma méretére vonatkozó rendelkezést. Egyébként e tekintetben utasítottam az Országos Választási Iroda vezetőjét, hogy január hónapban hívjon össze egyeztetést az érdekeltek részvételével, hiszen valamilyen tipográfiai egyezséget létre kell majd hozni, egyszerűen nyomdatechnikai okokból. A harmadik kérdést illetően, ez a kérdés azt bizonyítja, hogy a képviselő asszony sem tanulmányozta át kellő alapossá ggal az Alkotmánybíróság határozatát. Mint ahogyan azt az első kérdésre adott válaszomban már elmondtam, a testület a jogalkotás rendjének megsértése miatt
