Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HARGITAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
257 Az előző kormány is követte azt a - felfogásom szerint hibás - gyakorlatot, hogy ez egy olyan jogterület, ahol csak az érintett közösségek egyetértésével lehet a jogszabályokon változtatni. Hiszem azt, hogy ezt fel fogja adni az Országgyűlés, mert ameddig ez így marad, addig ezen a jogszabályrendszeren sosem fogunk v áltoztatni, mert ennek a tizenhárom kisebbségi közösségnek, amelyek részei a magyar kisebbségi jogrendnek, annyira eltérőek az érdekei, hogy lényeges kérdésekben sosem fognak megegyezésre jutni. Ha mi mint parlament ehhez kötjük magunkat, ezzel gyakorlatil ag azt deklaráljuk, hogy nem akarunk változtatni ezen a rendszeren. Márpedig a rendszer most már annyi sebből vérzik három választás után, hogy a rendszerhez hozzá kell nyúlni. Kaltenbach Jenő megszólalásait én általában mindig hallani szoktam vagy olvasni szoktam, mert elég sűrűn találkozunk - ha csak az emberi jogi bizottságra gondolok, és egyéb fórumokon is , az a kijelentés, amit itt ma egyértelműen megfogalmazott, az minden továbbin túlment, amikor azt mondta, hogy ő itt megkockáztatja azt a kijelenté st is, hogy a három kisebbségi választásra úgy kell tekintenünk, hogy egyiket sem lehetett alkotmányosnak tekinteni. Én ezzel a nézettel nem kívánok vitatkozni, mert akkor lennék csak könnyebb helyzetben, hogyha ezt a nézetet alátámasztani akarnám. Tehát é n azt mondom, hogy legyen ez egy sokkoló mondat, ezen a rendszeren változtatni kell. Én azok közé tartozom, akik nem úgy akarnak változtatni a rendszeren, hogy a rendszert megölik, és - ne adj' isten! - negligálják a magyar jogrendszerből, hanem úgy akarok vagy úgy szeretnék változtatni rajta - remélem, sokan vagyunk ilyenek , hogy tartalommal töltsük meg ezt a feladatot, hogy a kisebbségi önazonosság intézménye működni tudjon, ez megnyilvánuljon a választási szabályoknál is, és megnyilvánuljon akkor, amik or az egész kérdésnek a tartalmát vizsgáljuk, és ez a kulturális autonómia gyakorlásának a lehetősége. De azt gondolom, eljött az idő arra, hogy ezt a feladatot ne toljuk tovább magunk előtt, ezúttal a kormány programjában is benne van a változtatás szüksé gessége. (16.20) Az államtitkár úr pár órával ezelőtt a megszólalása során szintén hangot adott annak: a kormánynak eltökélt szándéka, hogy legkésőbb a jövő év őszén ez a joganyag előttü nk lesz - ezt az emberi jogi bizottság is szorgalmazta. Egykét konkrét kérdésre kitérve: a választójogi rendszer ellentmondásosságát persze eddig is tudtuk, de a tavalyi évben, 2001ben, amikor népszámlálást is tartottunk, még inkább felszínre került enne k a rendszernek az ellentmondásossága, és ezt a kisebbségi biztos jelentése tartalmazza is. Szóval el kell gondolkozni azon, hogy van az, amikor a kisebbségi törvény 8. §a alapján, mint jog alapján, egy településen anonim módon egyszerűen nem találunk kis ebbségi polgárokat, mert egyetlen ilyen polgár sincs, aki anonim módon, névtelenül bevallaná azt, hogy ő egy kisebbséghez tartozik. Amikor ennek az érdekesebb részét látja maga előtt ugyanez a polgár, a bizniszt, a választásokat és a választások, az önkorm ányzatiság adta lehetőségeket, akkor pedig gomba módra szaporodnak ezek az önkormányzatok. Lassan odáig fogunk eljutni, hogy Magyarország minden egyes településén akár több kisebbségi önkormányzatot is választunk. Tudom, hogy KözépKeletEurópa térképe szí nes, ilyen szempontból színesebb, mint maga Európa, de azért ennyire nem színes, hogy most már ne lássuk a fától az erdőt. Tehát változtatni muszáj ezen. Én nem kívánom előhozni a visszaéléseket, ha egyáltalán lehet ezt visszaélésnek nevezni, a jog szellem ének mindenesetre nem felel meg az, ami Magyarországon ez ügyben történik. A biztos úr jelentésében sok ilyen fogódzót találunk. A kulturális autonómia, mint az önrendelkezési jog másik vetülete: örülök annak, hogy az idei költségvetésbe bekerül majd minte gy 400 millió forint, ami lehetőséget teremt arra, hogy ha a kisebbségi törvény csak deklarálja a kulturális autonómiát, de annak a jogi és pénzügyi feltételeit nem teremti meg, hogy az normatív módon gyakorolható is legyen az országban, most legalább némi pénz lesz a költségvetésben arra, hogy a kisebbségek intézményeket tudjanak működtetni, és ehhez forrásaik is legyenek. Itt nem szabad megállnunk, mert ezt normatív módon kell szabályozni; a dolog
