Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
252 Az ügyszámok alakulása valóban engem is aggaszt, és bizonyos önvizsgálatra késztet. Ennek nyilvánvalóan sok oka van, lehet olyan dolgokat is találni, ami a mi munkánk eredményességét emeli ki, de nyilván vannak olyan dolgok is, amelyek az ismertségünkkel és az elfogadottságunkkal állnak összefüggésben. Anélkül, hog y ez itt elhangzott volna és megfogalmazták volna a tisztelt országgyűlési képviselő urak velünk kapcsolatban, az előttünk álló időszak egyik legfontosabb feladata lesz az az önvizsgálat, hogy hogyan lehet dinamikusabbá, hathatósabbá tenni a működésünket. Nem véletlenül említettem a szerepfelfogást két szóval. Én jogász vagyok, és az emberi jogokat is kemény jogoknak fogom föl, és nem akarok belőle semmiféle szociológiai maszatolást csinálni. Ez nyilvánvalóan szűkebben tartja az emberi jogok körét, mintha f ilozófusként vagy szociológusként közelítenénk hozzá. Valószínűleg ez is benne van abban, hogy a jogsértések körét az ember milyen tágan és milyen alapon fogja fel. Ezt a jövőben is így szeretnénk csinálni, valószínűleg azért, mert azért cserébe, amit az e mber a problémáknak a tágasságán veszít, kap egy sokkal élesebb látást és keményebb eszközt a kezébe. A hatáskörök változása, a hatáskörök alakulása nem egyszerű dolog, és azt hiszem, ebből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hogy ez a mi tevék enységünkre eredményes volte vagy sem. Az én felfogásom az, és ezért sajnálok minden arra utaló jelet, ami az ombudsman hatáskörét szűkíti, mert az emberi jogoknak egy újabb fejlődési tendenciája, ami nemcsak az állam és az állampolgár, tehát a közhatalom és az állampolgár viszonyában enged teret az emberi jogok érvényesítésének, hanem beszüremlenek az emberi jogok a harmadik személyek, magánszemélyek egymás közötti viszonyaiba is. És az ombudsmantörvénynek az a sajátossága, hogy a hatóságra koncentrálja a z eljárásunkat, de ugyanakkor az alkotmányos visszásság körét annyira tágan fogja fel, mint amennyire felfogja, ez bizonyos ellentmondást rejt magában, mert a szűken megfogalmazott hatósági kör és a tágan megfogalmazott alkotmányos visszásságból eredő eljá rási jogosultság nem tökéletesen áll egymással összhangban. Én nem tartom rossznak azt az elképzelést, illetőleg azt a törekvést, amely az ombudsman jogkörét a mostani szervi kereteken túl is kiterjeszti, egészen egyszerűen azért nem, mert az ombudsman sok at vizsgálhat, sokat ajánlhat, de igazából egy lelkiismeretes jogi érvelésen kívül sokat ártani a hatóságoknak nem tud. Nagyon röviden fél gondolat csak a hatalomhoz való viszonyról. Nekem az az érzésem, hogy amikor itt a hatalomról szó volt, azon mindenki a politikai pártok hatalmát értette. Az tényleg egy kényes dolog. Hatalom nagyon sokféle van; amikor a gyámhatósággal kerülök szembe vagy egy önkormányzattal, akkor milyen hatalom oldalán vagy vele szemben állok? Tehát számomra nem egészen értelmezhető, h ogy mennyiben kellene a hatalommal szemben erősebben fellépni, mert sokféle hatalom van, és mi ezek közül azokat választjuk ki, amelyekre figyelmünket a jogszabályok irányítják. Mindezzel együtt nagyon tanulságos, nagyon érdekes, nagyon megszívlelendő volt az elhangzott vita, a dicsérő részeiben is, mert ilyenkor sokszor bennem van az a sejtés, hogy hátha félreismertek azok, akik dicsértek. Mindenesetre köszönöm szépen a meghallgatást, és kellemes ünnepek előtti előkészületeket kívánok. Köszönöm szépen. (Ta ps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló és a határozati javaslat együttes általános vitáját lezárom. A határozathozatalra a következő ülésünkön kerül sor.