Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadója:
220 DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadó ja : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adatvédelmi biztos 2001. évi írásos beszámolójának szóbeli kiegészítését megelőzően egy jubileumi eseményre szeretnék egykét gondolat erejéig emlékezni. Az idén múlt 10 é ve, hogy az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Úgy gondolom, hogy erre a törvényre méltán lehet a magyar jogalkotó büszke, hiszen egy meglehetősen új személyiségi jog ról, illetőleg két alkotmányos alapjogról van szó, amely 1989ben lett alkotmányos alapjog: ez pedig a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog. Ennek a két alkotmányos alapjognak a tartalmát tulajdonképpen 1 992re az Alkotmánybíróság gyakorlata meghatározta. Az Alkotmánybíróság határozataiban a személyes adatok védelméhez fűződő jogot nem passzív jogként, hanem annak az aktív oldalát hangsúlyozva, információs önrendelkezési jogként határozta meg, ami azt jele nti, hogy a személyes adatával elsősorban mindenki maga rendelkezik, tehát a személyes adatok kezelése vagy az érintett hozzájárulása alapján, vagy pedig törvényi, vagy törvényi felhatalmazáson alapuló önkormányzati rendelet alapján lehetséges. Ennek a jog szabálynak, ennek az adatvédelmi törvénynek a hatására kialakult a szektorális adatkezelések gyakorlata, amiket szektorális törvényekben rendeztek. Mindezek hatására, és nem utolsósorban az első adatvédelmi biztos, Majtényi László tevékenységének a hatásár a azt mondhatjuk, hogy tulajdonképpen 2000ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, hiszen a Bizottság határozata azt mondta ki, hogy a magyarországi adatvédelem szintje megfelel az Unió szintjének, ami azt jelenti, hogy a belső piacon történő ada táramlás vonatkozásában Magyarországot az Unió részének lehetett tekinteni. Ez, úgy gondolom, nagyon nagy vívmánya a magyar adatvédelemnek. Személyesen tapasztalom ezt a külföldi konferenciákon, a nemzetközi fórumokon - erről szólni fogok még a későbbiekbe n , hiszen Magyarország állandó meghívást kapott az adatvédelmi biztosok munkaértekezletére, munkacsoportjába. Tehát tapasztalom ennek a presztízsét, ennek a maximális elismertségét. Ez a törvény korszerű törvény. Azért időztem a bevezető során ennyi gond olat erejéig ennél a jubileumi eseménynél, mert azt kell mondjam, az adatvédelmi törvény viszont az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján meghatározott pontokon módosításra szorul. Egyrészt a 10 év tapasztalatai indokolják ezt, másrészt az adatvédelmi törvény nek vannak olyan rendelkezései, amelyeket a csatlakozás pillanatáig mindenképpen módosítani szükséges. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 27. §a alapján az országgyűlési biztos a tevékenységéről, tevékenysége tapas ztalatairól évente beszámol a parlamentnek. Ez egy elég különleges és egyedi eset, hogy a 2001. évi adatvédelmi biztosi tevékenységről az az adatvédelmi biztos számol be, aki abban az évben mindössze 2 hetet töltött a hivatalában. Erre a naptári évre tulaj donképpen három biztos tevékenysége esik: az első adatvédelmi biztos mandátuma a félév utolsó napjával megszűnt, engem pedig december 11én választott meg a parlament adatvédelmi biztossá. A két időpont közötti időtartam alatt, korlátozott jogkörben, az ál talános ombudsman fejtette ki az adatvédelmi biztos tevékenységét. A megválasztásomkor, a parlamenti meghallgatások során ígéretet tettem a teljes kontinuitásra a hivatali elődöm tevékenységével kapcsolatban. Ez a beszámoló kapcsán megállapítható, mindössz e egy eltérés van, ami az előző, objektív körülménynek tudható be. Kronológiai sorrendben, persze, ahol lehet, ennek megfelelően tartalmazza a beszámoló a három biztos tevékenységét. Más szempontból sem átlagos az előző év. Erre a naptári évre három biztos tevékenysége esett, és ebből a szempontból kiemelkedő az a tény, hogy a hivatalban lévő adatvédelmi biztos tevékenységének megszűnését követően nem került megválasztásra az új adatvédelmi biztos, rányomta a bélyegét az adatvédelmi biztos hivatalának, irod ájának az ügyforgalmára is. A 2001. évben az előző évekhez viszonyítva körülbelül 10 százalékkal csökkent a beérkező ügyiratok száma. Ez a csökkenés két ponton ragadható meg igazán: az egyik, hogy sajnálatos módon az eddig is
